Magyar
küldöttséget rendeltek Moszkvába
·
az
SZKP vezetői magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába pártközi tárgyalásra
o a küldöttségben
Rákosi és Gerő mellett helyet kapott Nagy Imre, ugyanakkor nem hívták meg a
„négyesfogat” másik két tagját, Farkas Mihályt és Révai Józsefet
·
a
szovjet vezetők súlyos – a visszaemlékezők szerint kifejezetten durva
hangvételű – kritikával illették az MDP
által elkövetett hibákat, s személy szerint élesen bírálták Rákosi Mátyás
tevékenységét
o a gazdaság terén
csökkenteni kell az iparosítás ütemét
o meg kell
változtatni a fejlesztési arányokat a könnyű- és az élelmiszeripar javára
o növelni kell a mezőgazdasági
beruházásokat és a termelékenységet
o csökkenteni kell
a szövetkezetesítés sebességét
o csökkenteni kell
a felduzzasztott apparátus létszámát
o
helyre
kell állítani a törvényességet, javaslatot kell tenni az amnesztiára és az
internálótáborok feloszlatására
·
megszüntették
a főtitkári tisztséget, Rákosi Mátyást első titkárrá választották, a
miniszterelnöki pozíciót pedig át kellett adnia Nagy Imrének
Nagy Imre
miniszterelnöksége
·
az
új miniszterelnök kormányprogramjának ismertetését a rádió is közvetítette, a
közvélemény ily módon értesült a politikai irányváltásról
o Nagy Imre a
Szabad Népben megjelent cikkében azt is kimondta, hogy „a múltban nemcsak
hibákat, hanem bűnöket követtek el”
o feloszlatta az
internálótáborokat s engedélyezte a kitelepítetteknek a kényszerlakhely
elhagyását, addig az elítéltek pereinek felülvizsgálata csak szűk körben és
vontatottan haladt
·
elszánt
politikai küzdelem folyt a Nagy Imre képviselte reformerek, s a Rákosi mögött felsorakozott ortodox kommunisták között
Az 1955-ös
fordulat
·
oka:
az SZKP-n belüli, még lezáratlan hatalmi harc és a Nagy Imrét támogató Malenkov
háttérbe szorulása
·
1955
januárjában ismét Moszkvába rendeltek egy magyar pártküldöttséget, ám a szovjet
vezetők – elsősorban Hruscsov – ekkor már Nagy Imrét illették éles bírálattal
o Nagy Imre beadta
lemondását a miniszterelnöki posztról, mire minden funkciójából visszahívták,
az év végén pedig a pártból is kizárták
o helyette Hegedűs Andrást választották
meg miniszterelnöknek
Elégedetlenség
·
a
régi pártvezetés és az „új” kormány megpróbált visszatérni az 1953 előtti
gyakorlathoz, ám hamarosan kiderült, hogy ennek mind bel-, mind külpolitikai
feltételei hiányoznak
·
a
Nagy Imre-korszakban szabadabb légkörhöz szokott magyar közélet elkeseredetten
vette tudomásul a változást, s a háttérbe szorított politikus körül börtönből
szabadult kommunistákból (Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Losonczy Géza stb.)
politikai kör szerveződött
·
a
DISZ Petőfi
Körében
az év végére Nagy Imre hívei lettek a hangadók, s egymás után szervezték nagy
hatású vitáikat a legfontosabb aktuális gazdasági és politikai kérdésekről
·
nem
volt kedvező a nemzetközi helyzet sem
o Magyarországot –
15 más állammal együtt – felvették az ENSZ-be
o a jugoszláv kérdés jelentette a
legkeményebb problémát a magyar vezetés számára, hiszen a kapcsolatok
rendezése, melyre a szovjetek egyértelmű felszólítást adtak, elkerülhetetlenül
felvetette a Rajk-per tisztázásának kérdését
·
1956
elején az SZKP
XX. kongresszusa a
személyi kultusz nyílt elítélésével felpezsdítette a kedélyeket a magyar
politikai életben
·
a
közvéleményben mind többen kezdték követelni Nagy Imre rehabilitációját, sőt,
visszahelyezését a hatalomba
·
a
szovjet pártvezetők azonban – valószínűleg Tito nyomására – csak 1956
júliusában szánták el magukat a magyar politikai vezetés részleges
átalakítására
o felmentették
Rákosit első titkári tisztsége alól, ám megtarthatta helyét a Központi
Vezetőségben, az Elnöki Tanácsban és az országgyűlésben is, s helyette Gerő
Ernő került a párt élére
o Farkas Mihályt a
törvénysértésekben játszott szerepe miatt kizárták az MDP-ből
o Rákosi és
felesége az ülés utáni napon a Szovjetunióba távozott
Az 1956-os
forradalom
Elégedetlenség
·
1956
őszén megélénkült Magyarországon a politikai élet
o
fórumok
§
felújította
tevékenységét a Petőfi Kör
§
az
Irodalmi
Újságban
§
a
Művelt Népben
§
az
Írószövetség közgyűlésén
§
az
egyetemeken és főiskolákon lázas hangulat uralkodott
·
1956.
október 16-án a szegedi egyetemisták gyűlése kimondta, hogy kiválik a DISZ-ből,
és megalakítja a Magyar
Egyetemi es Főiskolai Egyesületek Szövetségét (MEFESZ)
·
október
22-én a budapesti, a miskolci, a pécsi és a soproni egyetemek diákgyűlései
mondták ki csatlakozásukat a MEFESZ-hez, és pontokba foglalták követeléseiket
o
követelések
§
megjelentek
a pártvezetők felelősségre vonását, a politikai viták folytatását és Nagy Imre rehabilitálását
követelő hangok
o
legnagyobb
koncepciós perek felülvizsgálatát sem lehetett tovább halogatni
§
Rajk
Lászlónak és társainak ünnepélyes újratemetése október 6-án százezres tömegtüntetés
volt
·
„Szegény
Laci, ha látná ezt, de közénk lövetne.” – mondta Rajk egyik ismerőse, érzékeltetve
a viszonyok abszurditását
o
kisebb
diákcsoportok a Batthyány-örökmécsesnél már antisztálinista és ÁVH-ellenes
jelszavakat hangoztatva tüntettek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése