- a
forradalmi eszmék terjedése
- az
elégedetlenség, nélkülözés és a békevágy az egyes államokban a
forradalom, a háborút folytatni akaró kormány vagy uralkodó elleni
lázadás esélyét is jelentette
- főleg
1917-re ért el a békevágy és az általános elégedetlenség arra a szintre,
hogy a forradalmak lehetősége mérlegelendő volt
- gyakran
voltak nagy általános sztrájkok, tüntetések a háború ellen
- a
lövészárkok forradalma
- dezertálások
- gyakorivá
váltak a dezertőrök, akik nem voltak hajlandók visszatérni a
lövészárkokba
- az
olaszok gyorsan megadták magukat a németeknek, akár egész osztagok,
direkt hagyva bekeríteni magukat, mert a hadifogság az életük
megmentését jelentette
Az oroszországi forradalmak
- a
helyzet Oroszországban jutott el a tényleges forradalomhoz
- az oroszországi
helyzet
- Hogyan
nézett ki Oroszország az első világháború időszakában?
- az
ország élén a cár ált, konkrétan ekkor II. Miklós
- a
cár diktatórikus módon uralkodott
- az
isteni eredetű hatalommal rendelkező cár meg is élte isteni voltát,
számtalan olyan szituáció volt, ahol isteni pózban jelent meg,
ténylegesen istenként tisztelték
- sokan
változást akarnak
- a
munkások, parasztok és értelmiségiek is elégedetlenek voltak az új
helyzettel
- a
cártól szerették volna kikényszeríteni, hogy alkotmányban vezesse be a
Nyugat-Európában már több mint egy évszázada létező polgári
szabadságjogokat
- nagyon
közel kerültek az összeomláshoz
- sokkal
hosszabb frontvonalon érintkezett a hatékonyabb német hadsereggel
szemben, mint aminek védelmét biztosíthatta volna
- stratégiailag
elszigeteltnek számított, szövetségeseitől nem kaphatott igazán jelentős
gazdasági segítséget
- a
hadigazdálkodással járó terheket nem bírta a gyenge szállítási rendszer,
a hadseregek ellátása akadozott
- az
oroszok annyira kifogytak a harci eszközökből, hogy a tartalékosok ezek
nélkül mentek a frontra és várniuk kellett míg az első vonalban
harcolók elesnek és az ő fegyvereikkel harcolhattak tovább
- bár
elfogyhatatlannak tűnt az orosz emberutánpótlás, 1916 végére a
veszteséglista 3,6 millió halott, súlyos beteg és sebesült volt, s kb.
2,1 millió katona került az ellenség fogságába
- áremelkedések,
az élelmiszerellátás akadozása
- városi
lázadások, sztrájkok
- a társadalom
belefáradt a háborúba, s minden balszerencséért a cárt okolta
-
a politikai paletta
o kadet
(KD, Alkotmányos Demokrata Párt)
§
Oroszország nyugati minta alapján történő
modernizálását akarták, jelentős változásokat, akár évszázadok óta fennálló
szabályok megváltoztatását
§
alapvető polgári szabadságjogokat követeltek
§
törvény előtti egyenlőséget
§
földosztást a parasztok számára
o bolsevikok
§
kommunizmust akartak
§
a bolsevikok vezetőit száműzték, legfőbb
vezetőjük, Lenin, aki ekkor Zürichben élt, teljesen el volt szigetelve
Oroszországtól
-
1917 februári forradalom
o egy
szokásos eseménnyel kezdődött a cári Oroszország fővárosában, Szentpétervárott
– asszonyok tüntetése ételért (éhséglázadás)
o hozzájuk
hamar csatlakoztak a férfi fémmunkások és a nap végére kb. 75000 munkás
sztrájkolt és tüntetett, másnap már 200 000-en voltak az utcákon
o pár
nap után, mikor látszott, hogy a kormány nem tudja kezelni a helyzetet II.
Miklós a hadseregnek azt parancsolta, hogy verjék le a lázadást, de a hadsereg
megtagadta az engedelmességet
o márciusban
a hadsereg vezetőinek hatására Miklós lemondott a trónról, azt egy rokonára
ruházta volna át, aki nem vállalta el
-
a kadet vezette liberális Ideiglenes Kormány került
hatalomra
o a
cárt lemondásra szólították fel és Oroszországot demokratikus köztársasággá
alakították
o a
háború folytatása mellett álltak ki
o haladó,
demokratikus törvényeket hoztak
§
eltörölték a halálbüntetést
§
új választójogi törvény: a nők is szavazhattak
(Angliában, Franciaországban vagy az USA-ban sem lehetett szavazni)
§
Oroszország a legszabadabb és leghaladóbb
országgá vált törvényei alapján az Ideiglenes Kormány uralma alatt
-
az ideiglenes Kormány gyorsan elvesztette népszerűségét
o a
munkásság nem érezte a változást, miközben látta, hogy változtatnak több
mindenen
§
bevezették a nyolcórás munkanapot, de a háború
végéig elhalasztották a bevezetést
§
a sztrájkokat nem engedélyezték
o a
parasztok földosztást akartak
§
a Kormány az alkotmány kidolgozásáig
elhalasztotta a földkérdés megoldását, vagyis nem oldotta azt meg
o a
háborút folytatják
-
a bolsevikok előretörése
o céljuk
világos volt és népszerű a széles tömegek körében
o véget
akartak vetni a háborúnak és fel akarták osztani a nagybirtokokat a parasztok
között
o 17
éves emigráció után Zürichből hazatért Lenin, így karizmatikus vezetője is lett
a bolsevik iránynak
-
a bolsevik hatalomátvétel
o a
bolsevikok felfegyverezték a munkásokat és 1917 októberében lényegében erőszak
nélkül átvették a hatalmat Pétervárott
o az
Ideiglenes Kormány támogatáottsága ekkorra megszűnt, teljesen szétestek, kísérletet
sem tettek a bolsevik vezetők letartóztatására
o a
cári családot kivégezték
-
a háború kérdése
o az
új hatalomnak mindenekelőtt a háború kérdését kellett megoldania
o mivel
a hatalomra jutó kommunisták békepártiak voltak, a harcok azonnali lezárását
nyilvánították ki
o a
németek viszont felismerve a helyzetet békekötés helyett elkezdtek
előrenyomulni Moszkva felé, ugyanis a hadsereg nélküli Szovjet-Oroszország
könnyű zsákmányt „kínált fel”
o az
újonnan szervezett Vörös Hadsereg csak Pétervár előtt tudta megállítani a
németeket és ezután kötöttek békét
o így
a keleti front katonailag tulajdonképpen megszűnt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése