2017. február 24., péntek

6. osztály_órai jegyzet_A felvilágosodás I.

o   a 18. században látszólag nem történtek nagy változások
§  ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak
§  ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek
·         a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki
·         a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság
·         a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével
o   ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat
§  az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború
o   az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA
o   ennek a változásnak nem közvetlen előzményei az általunk felsorolt dolgok, de fontosak, mert egy olyan új állam jelent meg, ami már a felszín alatti változások alapján jött létre, egy modern állam
§  a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom
·         ez a felsorolt okok miatt tört ki és jelentős változásokat hozott
·         igaz, hogy kezdetben csak egy országban jelent meg, de a forradalom eszméi hamar egész Európára kiterjedtek

A változatlan felszín

-          ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti


-          a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött
o   ez előtt a rendi monarchiák korszakáról beszélhettünk, ahol a király és a rendek együtt kormányoztak
§  ez az együtt kormányzás úgy valósult meg, hogy rendszeresen országgyűléseket, más néven rendi gyűléseket vagy parlamentet hívtak össze
§  a rendek nem az egész társadalmat jelentették, csak a felső 5%-ot: a nemességet, a főpapságot és a városok követeit
§  amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus
o   az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak
o   az abszolutista állam három fő pillére
§  az állandó hadsereg
·         óriási kiadást jelentett, ezért nagy adókat kellett kivetni
§  nagy államapparátus vagy bürokrácia
·         kellett, hogy be tudják hajtani az adókat
§  az egyház támogatása
·         az uralkodók isten jóváhagyásával uralkodtak, tehát az egyház biztosította a jogot, hogy egy uralkodó család uralkodjon
-          az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak
o   ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe
§  például az állam és az uralkodócsalád pénzügyei sem különállóak voltak, hanem lényegében maguk voltak az állam
o   mivel a nemzeti érzés még nem fejlődött ki ebben a korban, így a nemzetközi kapcsolatokat és háborúkat is helyesebb a nagy uralkodócsaládok nevével leírni, mint a francia, az angol vagy a német nép nevével

o   feszültség a társadalmon belül
§  az európai arisztokrácia tagjai nem vehettek részt az üzleti életben: nem kereskedhettek, nem lehettek manufaktúra-tulajdonosok
·         ezt a német államokban törvénnyel is tiltották, Franciaországban inkább a hagyományok és az íratlan törvények alapján állt
·         Angliában viszont a nemesek is bekapcsolódtak a vállalkozásokba
§  ebből kifolyólag a 18. században az arisztokrácia gazdasági helyzete romlani kezdett, főleg a megélénkülő kereskedelemből, világkereskedelemből, a manufaktúrák tömegtermeléséből meggazdagodó nagypolgárokhoz képest
·         a kereskedelem a 17-18. századtól hozott igazán nagy vagyonokat
·         a nagypolgárok szerettek volna kormányzati pozíciókhoz jutni
·         ez a fényűzésben élő, születési kiváltságok alapján a társadalom élén álló arisztokrácia  és a kevesebb kiváltsággal rendelkező, de gazdaságilag erősebb polgárság között komoly feszültségeket okozott
o   ez különösen Franciaországra igaz

A gazdasági problémák

-          éhínségek
o   Európa népessége 1700 és 1800 között 120-ról 200 millió főre nőtt
§  eközben az élelmezés nem nőtt ilyen mértékben
o   nem megy végre érdemleges technikai fejlődés a mezőgazdaságban
§  a paraszti terhek gyakorlatilag még sok helyen középkorias viszonyokat jelentenek
·         általában terményben kell beszolgáltatnia a kötelességeit a földesúr, az állam és az egyház felé, nem marad piacra vihető gabonája
·         a magas gabonaár haszonélvezői a kiváltságosok lettek
o   az élelmiszerárak magasak, gyakran van éhínség
§  a szegények kiadásainak felét kenyérre költötték; 1789-ben 88%-ot
-          az igazi nagy gazdasági problémák nem csak az embereket, hanem az európai államokat érintették
o   elsősorban Franciaország, de Spanyolország vagy a Habsburg Birodalom is többször államcsőd közeli állapotba került
o   ez alapjában azt jelenti, hogy az állam kiadásai nagyobbak voltak a bevételeknél
o   Mire mentek el egy abszolutista állam kiadásai?
§  a hadseregek hatalmas költségeket emésztettek fel
·         még békeévekben is elérhette az állami jövedelmek 40-50%-át
·         az elmaradott gazdasággal rendelkező országok számára egy elhúzódó konfliktus hatalmas terheket jelentett
§  az államapparátus fenntartása
§  korrupció
·         mindent csak úgy lehetett elintézni, ha a vezető hivatalnokokat lefizették
·         így nagyon lassan és költségesen valósult meg minden
pazarlás: fényűző életmód

A felvilágosodás

-         Mit fejez ki a „felvilágosodás” szó?
o   Ha valaminek fel kell világosodnia, akkor milyen volt előtte?
§  sötét
§  A sötét jelzőhöz milyen fogalmat kapcsoltunk itt történelem órán?
·        beszéltünk arról, hogy vannak, akik a középkort tekintik sötétnek, „sötét középkornak”
a felvilágosodás gondolkodói tartották saját korszakukat a „fény századának”, s a középkort sötétnek
o   a felvilágosodás az eszmének, az emberi agyaknak a felvilágosodását jelenti
o   a század gondolkodói szerint az ember sötétségben élt, nem gondolkozott a világról, s ezt meg kell változtatni

A felvilágosodás előzménye

-         a felvilágosodásban a filozófusok játszották a vezető szerepet, de a folyamat elindítói akaratlanul is egy évszázaddal korábban élt természettudósok voltak
§  Kepler, Kopernikusz és Galilei: nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban, vizsgálták a bolygók mozgását
§  Newton: a fizika törvényszerűségeit írta le
o   Hogyan gondolkoztak ezek a tudósok előtt a világról az emberek?
§   a Biblia alapján, azt fogadták el; vagy nem is tettek fel bizonyos kérdéseket
o   Milyen problémával néztek szembe ezek a természettudósok?
§  az egyház üldözte a keresztény tanításokkal nem egyező tudományos eredményeket
§  Giordano Bruno-t máglyán égették meg tudományos eredményei miatt 1600-ban
o   Korábban a Biblia határozta meg az egyes kérdésekről való gondolkodást. Mi alapján alakították ki ezek a tudósok az eredményeiket?
§  az ész, a logika, a megfigyeléseik és tapasztalataik alapján
§  a kor a világot, mint egy nagy órát írta le, ahol a tudomány feladata, hogy feltárja, megismerje az apró részeket, hogy minél közelebb kerüljünk az egészhez

-         alapelvek
o   bátorsággal fel lehet lépni az egyház uralta gondolkodásmóddal szemben
o   a világ megismerhető
§  a tudósok a természetet, a csillagok mozgását próbálták leírni az ész és a logika mentén haladva
§  a 17. századi tudományos forradalom azt állította, hogy természeti törvények irányítják világunkat → a felvilágosodás gondolkodói szerint akkor az emberi világot is természeti törvények irányítják
·        ha a világ megérthető, akkor irányítani és a helyes irányba változtatni is lehet
·        fel lehet tenni olyan kérdést, hogy jól működik-e az állam, jó-e hogy az emberek 90%-a a mezőgazdaságból él, jó-e, hogy az uralkodónak korlátlan hatalma van, jó-e, hogy a nemesség adómentes
o   eddig ezeket a dolgokat amolyan régtől való, Isten által teremtetteknek gondolták, fel sem merült, hogy ezen alapjában változtatni lehet
·        most a filozófusok eljutottak oda, hogy feltegyék a kérdéseket, hogy tényleg ez a legjobb-e az embereknek és így működik-e legjobban a világ
·        ha vannak törvényszerűségek a társadalom és az állam kérdései kapcsán is, akkor kutatásokkal fel lehet ezeket térképezni és megváltoztatni úgy, hogy kialakítsák a tökéletes társadalmat és a tökéletes államot
o   ez az a felfogás, ami a leginkább jellemző a felvilágosodásra:
§  a hit abban, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható
§  a természettudományok szigorú, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodásmódját alkalmazták a társadalmi kérdések vizsgálatában is

§  az hogy az ész és a logika alapján egy jobb világot lehet teremteni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése