Gazdaság
és életszínvonal
·
a
termelés nőtt, az életszínvonal viszont folyamatosan csökkent
o a lakossági
szolgáltatást biztosító ágazatok háttérbe szorítása miatt általános volt az
alacsony életszínvonal
·
1951
folyamán egyes élelmiszerekre és iparcikkekre bevezették a jegyrendszert
·
tömegessé
vált a menekülés a mezőgazdaságból, ennek következtében 1953-ban már közel 1
millió katasztrális hold maradt parlagon
o 1952-53
fordulójára az élelemtermelő parasztság kétharmadának nem maradt kenyere és vetőmagja
o tovább folyt a
kulákság elleni harc gazdasági, rendőri és egyéb eszközökkel, ennek
következtében öt év alatt mintegy 400 ezer embert ítéltek el „közellátási
bűntett” (pl. ún. feketevágás) címén
·
ez
volt a lódenkabát és a svájcisapka időszaka
Oktatás és kultúra
a politika szolgálatában
·
az
oktatás
és a kultúra területét is
áthatotta a politikum
·
a
meghirdetett célkitűzések közé tartozott a munkás- és parasztfiatalok
iskoláztatási lehetőségeinek növelése
o ugyanakkor
nehézségeket támasztottak az „osztályidegenek” útjába
·
a
kulturális hátrányok felszámolása érdekében jelentősen növekedett a
felnőttoktatás is
·
támadás
a régi rendszer ellen
o a politikai
tisztogatások nem kímélték a régi szakembergárdát, az oktatókat és tudósokat
sem, s egyes, polgárinak minősített tudományágak (pl. pszichológia, szociológia
stb.) művelésének lehetőségei megszűntek vagy minimálisra korlátozódtak
o más
tudományterületeket (pl. jog, történettudomány) pedig a napi politika
szolgálatába állítottak
o az elitképzés
elleni küzdelem jegyében szétvertek nagy múltú intézményeket (pl. Eötvös
Kollégium)
·
ugyancsak
a politika eszközévé igyekeztek tenni a művészeteket is, megszüntetve
autonómiájukat
o az uralkodó
stílusirányzat a „szocialista
realizmus” lett,
a modern áramlatokat a „rothadó imperializmus” hatásának tekintették
Az 1953-as
változások
Válsághelyzet
Magyarországon
·
1953-ra
válsághelyzet alakult ki Magyarországon
·
okai
o a
gazdaságpolitikai hibák következtében előállt életszínvonal-csökkenés
o a lakosságra
nehezedő mind nagyobb terhek
o a
megfélemlítettség és kiábrándultság érzése
o Sztálin halála
o a Szovjetunióban
hatalmi elbizonytalanodás követte
Magyar
küldöttséget rendeltek Moszkvába
·
az
SZKP vezetői magyar küldöttséget rendeltek Moszkvába pártközi tárgyalásra
o a küldöttségben
Rákosi és Gerő mellett helyet kapott Nagy Imre, ugyanakkor nem hívták meg a
„négyesfogat” másik két tagját, Farkas Mihályt és Révai Józsefet
·
a
szovjet vezetők súlyos – a visszaemlékezők szerint kifejezetten durva
hangvételű – kritikával illették az MDP
által elkövetett hibákat, s személy szerint élesen bírálták Rákosi Mátyás
tevékenységét
o a gazdaság terén
csökkenteni kell az iparosítás ütemét
o meg kell
változtatni a fejlesztési arányokat a könnyű- és az élelmiszeripar javára
o növelni kell a mezőgazdasági
beruházásokat és a termelékenységet
o csökkenteni kell a
szövetkezetesítés sebességét
o csökkenteni kell a
felduzzasztott apparátus létszámát
o
helyre
kell állítani a törvényességet, javaslatot kell tenni az amnesztiára és az
internálótáborok feloszlatására
·
megszüntették
a főtitkári tisztséget, Rákosi Mátyást első titkárrá választották, a
miniszterelnöki pozíciót pedig át kellett adnia Nagy Imrének
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése