·
a
budapesti műegyetemisták október 23-ára tüntetést hirdettek a Petőfi-szobornál
o
az
MDP reakciója
§
az
MDP Központi Vezetőségének első állásfoglalása a tüntetés betiltása volt, ezt a
rádió 13 óra 15 perckor jelentette be
§
14
óra 23 perckor a rádióban elhangzott, hogy Piros László belügyminiszter
engedélyezi a tüntetés megtartását
o
a
demonstráció
§
3
órakor kezdődött a Petőfi-szobornál
§
a
Bem térre vonultak
·
egyre
többen csatlakoztak hozzájuk
§
mire
az esti órákban a Parlament elé értek, már 200 ezresre duzzadt a létszám
o
a
zászlók közepéből kivágták a rendszert jelképező címert, így született meg a
forradalom szimbóluma, a lyukas lobogó
o
Nagy
Imre beszéde
§
az
összegyűltek Nagy Imrét követelték a vezetésbe
§
amikor
beszédét az „elvtársak” megszólítással kezdte, kifütyülték
§
a
jelszavak ekkor már egyértelműen a vezetésváltást, a nemzeti egység
megteremtését, a szovjet csapatok kivonását hangoztatták
o
a
tüntetők egy csoportja a Dózsa György úti Sztálin-emlékműhöz vonult, s az ott
összegyűltekkel együtt pár óra múlva ledöntötték a szobrot
o
mások
a Magyar
Rádió Bródy
Sándor utcai épületéhez mentek, hogy ott beolvassák a diákság követeléseit
§
amikor
az épület őrei a tömegbe lőttek, a tüntetők a kivezényelt katonáktól kapott,
illetve raktárokból szerzett fegyverekkel megkezdték a Rádió ostromát
§
a
székházat hajnalra sikerült elfoglalniuk
·
az MDP
reakciója
o
23-án
éjszaka az MDP KV határozott arról, hogy Nagy Imre legyen a miniszterelnök
o
egyben
„ellenforradalmi bandák” működésének minősítette a történteket, és a szovjet
csapatok közreműködését kérte a rend helyreállításához
Az erőszakos
események
·
a
fegyveres ellenállás
o
a
Budapestre érkező szovjet páncélosokat, melyek három évvel korábban
Kelet-Berlinben könnyen helyreállították a rendet, fegyveres ellenállás fogadta
o
ennek
jelentősebb bázisai a Corvin
közben,
a Baross
téren,
a Práter
utcában,
a Tompa
utcában,
a Tűzoltó
utcában,
a Széna
téren
és a Móricz
Zsigmond körtéren
alakultak ki
o
vezetőik
Iván Kovács László, Pongrácz Gergely, Nickelsburg László, Bárány János, Angyal
István és Ekrem Kemál György voltak
o
nagyobb
ellenálló csoportok jöttek létre Csepelen és Újpesten, s néhány nap múlva a Kilián-laktanya parancsnoka, Maléter Pál ezredes is
bejelentette, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni
o
a
forradalom országos méretűre szélesedett, a vidéki tüntetéseken és
nagygyűléseken a résztvevők támogatásukról biztosították a pesti forradalmat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése