Búcsú

Kedves Diákok!

Ezzel, az idei 617. bejegyzéssel búcsúzom és kívánok mindenkinek kellemes nyári szünetet és jó munkát a következő tanévre! Történelmet ne tanuljanak, de nézzenek filmeket, olvassanak könyveket és járjanak múzeumokba, ahol tapasztalhatják, hogy az iskolai munkánknak köszönhetően egyre jobban ismerik a világot és újabb ismereteket szerezhetnek.

Üdvözlettel

Priszlinger Zoltán

7. osztály_órai jegyzet_Társadalom és kultúra a Horthy-korszakban - nyári feldolgozás

Olvassák el és tanulják meg a tankönyv 146-148. és 150-155. oldalain található fejezeteket!

7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak politikatörténete II.

-          a gazdasági világválság Magyarországot is elérte és nagyon hasonló folyamatokat és következményeket láthatunk, mint a világ más régióiban

o   a válság Magyarországon

§  az ország agrárjellege miatt elsősorban a mezőgazdaságban érték a kedvezőtlen hatások

·         a mezőgazdasági termékeket nem lehet eladni – a magyar búzára volt különösen súlyos hatással

·         a gabona ára 64%-kal csökkent két esztendő alatt

·         1932 végén már a paraszti birtokok mintegy 60%-át terhelte adósság, s közülük éves átlagban körülbelül hétezret árvereztek el

·         a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci kereslet visszaesésének eredménye az agrárszférában mintegy félmillió munkanélküli lett

§  az ipari termelés csökken – ez elsősorban a magyar gépipart, építőipart és vasipart érintette

o   válság hatásai

§  nagy munkanélküliség

·         Magyarországon minden harmadik ember elvesztette a munkáját

§  sztrájkok, tüntetések

§  a 10 évig a kormány élén álló Bethlen István bele is bukik ebbe

§  a szélsőséges erők megerősödése

·         Magyarországon a kommunisták szervezkednek újult lendülettel

·         a kormányzópárton, az Egységes Párton belül a radikálisabb jobboldaliak kerülnek előtérbe

o   megoldások

§  a New Deal és állami munkahelyteremtések nincsenek Magyarországon

§  Magyarországon különösen elhúzódott a gazdasági világválság

-          Gömbös Gyula miniszterelnöksége

o   Gömbös a kormányzópárton belül a radikális jobboldali szárnyhoz tartozott

o   kormányra kerülésekor egy 95 pontból álló „Nemzeti Munkaterv”-et készített elő – nagyon tudatos, rendszerben gondolkozó, határozott politikát követett

§  mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést eleve csak egy másik rovására lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot felszámolni és a szociális juttatásokat növelni)

o   külpolitikája

§  Mussolini Olaszországát tekintette mintának és a hitleri Németországhoz is egyre közelebb került

·         Gömbös 1933 júniusában tett látogatást Hitlernél

§  Miért ezekhez az országokhoz közeledett Magyarország?

·         mert a magyar külpolitika fő törekvése a revízió, az első világháborúban elvesztett területek visszaszerzése volt

·         Németország és Olaszország hasonlóan szemben állt a versailles-i békéket védő egykori antantállamokkal

o   tudatos politikájával az ország lassan úrrá lett a gazdasági válságon

§  a vesztes államok jóvátétel-fizetési kötelezettségét 1932-ben eltörölték

§  Németországhoz való közeledése új, nagy piacokat jelentett a magyar mezőgazdaság számára

o   belpolitikája

§  kísérletet tett a politikai rendszer átalakítására: diktatúrát szeretett volna kiépíteni

§  központjában a modern tömegpárt megteremtésére irányuló kísérlet állt

·         az Egységes Párt átalakult, s felvette a Nemzeti Egység Pártja nevet

·         az új választásokon az erőszaktól sem riadt vissza, így hatalmas győzelmet aratott

o   így „leváltotta” a kormánypártot

§  a hadsereg fontos pozíciójába szélsőjobboldali híveit nevezte ki

·         22 tábornokot is nyugdíjaztatott

·         korábban hadügyminiszter volt és ügyesen erősítette a hadsereg befolyását Magyarországon, így a második világháborúra a haderő az egyik legfontosabb belpolitikai tényezővé vált

§  Horthy azonban az egyensúlyra törekedve nem támogatta a szélsőséges irányba való eltolódást

·         amikor 1936 októberében Münchenben elhunyt, már bukott politikusnak számított, s csak Horthy együttérzéséből volt még Magyarország miniszterelnöke

Jobbratolódás az 1930-as évek végén

-          a ’30-as évek végén több miniszterelnök váltotta egymást viszonylag gyorsan

-          Magyarország egyre inkább a náci Németország hatása alá került

o   Magyarországot nagyon erős gazdasági szálak fűzték Németországhoz

§  a magyar kivitel 45%-a Németországba ment

o   e mellett a magyar revíziós igények támogatását is leginkább Hitlertől lehetett remélni

-          a magyar náci irányzat is ekkor erősödött meg

o   vezetője Szálasi Ferenc, aki elvei miatt ekkor börtönbe is került

o   a magyar nácikat nyilasoknak hívjuk nyilaskeresztes jelvényükről

§  „hungaristák”-nak is nevezték magukat

o   pártjaik nevei:

§  Nemzeti Akarat Pártja

§  Magyar Nemzetiszocialista Párt

-          Horthy nem értett egyet az erős jobbratolódással

o   a gyors kormányfőváltások oka is többek között ez volt: igyekezett megállítani az egyre szélsőségesebb irányba induló Magyarországot, de ezt nagyon kevés sikerrel tette

A zsidótörvények

-          a jobbratolódás egyik bizonyítéka az ekkoriban elfogadott zsidóellenes törvények

-          1938-ban és 1939-ben a zsidóság életét nehezítő, antiszemita törvényeket fogadtak el Magyarországon

-          oka

o   a magyar állam a hitleri Németország befolyása alá került

-          az első zsidótörvény

o   a hamarosan miniszterelnöki székbe kerülő Imrédy Béla dolgozta ki

o   20%-ban maximálta a zsidók számát bizonyos pályákon: orvosok, újságírók, ügyvédek

o   zsidónak az izraelita vallásúakat tekintették

-          a második zsidótörvény

o   egy évvel később, 1939-ben úgyszintén Imrédy nyújtotta be

o   egyes pályákról, például az állami tisztviselők közül teljesen kitiltották a zsidóságot

o   e mellett a korábban előírt 20%-os arányukat 6%-ra csökkentette a meghatározott munkakörökben

o   zsidónak már nem vallási alapon tekintettek valakit, hanem etnikai alapon: zsidó akinek egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó

-          Imrédynek pont azért kellett lemondania, mert kiderült róla, hogy ősei között szintén van zsidó

Revíziós sikerek

-          a náci Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarország nyertese lett Hitler határozott, nyugati hatalmakkal nem törődő terjeszkedésének

-          a Szudéta-vidéket Németországhoz csatoló müncheni konferencia után a határ menti magyar területeket Hitler visszacsatoltatta Magyarországhoz

o   az ország 12 ezer négyzetkilométernyi, 870 ezer lakosú felvidéki területet kapott vissza

o   ez az 1938 novemberi első bécsi döntés volt

-          1939 márciusában Hitler megszállta Csehországot

o   létrejött egy Hitlertől függő fasiszta szlovák állam

o   Kárpátalját pedig Magyarország kapta meg

A győri program

-          Darányi Kálmán miniszterelnökhöz kapcsolódik

o   nagy arányú fegyverkezési programot fogadott el

o   Magyarország megkezdhette katonai erejének felkészítését a várható erőpróbára

-          a magyar hadsereg a még trianoni békében meghatározott elvek szerint nagyon kicsi és gyengén felszerelt volt

-          pár év alatt hatalmas összegeket költött a magyar állam a haderő fejlesztésére

o   a hadsereg 1 milliárd pengőt kapott fejlesztésre

-          komoly hatása volt a munkanélküliség megszüntetésében és az ipai termelés növekedésében

6. osztály_órai jegyzet_Az ipari forradalom következményei

-          a népesség növekedése

o   oka a járványok visszaszorulása

-          nagy iparvárosok kialakulása

o   a városi népesség arányának növekedése

o   a mezőgazdaságban a gépesítés hatására kevesebb embernek kell dolgoznia

o   a nagyvárosok gyárai több ezer munkást foglalkoztatnak

o   új nagy iparvárosok jöttek létre

§  Manchester, Liverpool, Birmingham

§  nagyon túlnépesedettek voltak

·         akár 20 ember is élt egy szobában

§  a légszennyezés nagyon magas volt

·         korabeli újságcikkek leírták, hogy a Nap lényegében eltűnt

§  Anglia új központja és az új világ szimbóluma Manchester lett

·         a szlogen: „What Manchester thinks today, London will think tomorrow.”

·         a régi vezető rétegnek, a régi üzleti logikának volt London a központja, az új gyáriparnak Manchester

-          a burzsoázia társadalmi rétegének kialakulása

o   ez egy teljesen új és jellegében is új társadalmi csoport

o   egy új gazdag, vezető réteget jelentett

o   Miben volt más, mint a korábbi vezető réteg?

§  nem hivatalnokok, egyháziak vagy hagyományos kereskedők voltak, hanem saját maguk erejéből felemelkedett emberek

§  vállalkozók, bankárok, nagykereskedők alkották a burzsoáziát

§  a tehetség volt számukra a fontos, nem a származás, a család vagy a kapcsolatok

§  magabiztosak voltak és lenézték a hagyományos arisztokráciát

o   Mi a fő jellemzőjük?

§  a tehetség azt jelentette, hogy minél több pénzt tudnak előállítani

§  a vállalkozásokban érdekeltek, a hasznot és a hasznosságot tekintik fő szempontnak: a gazdaságot úgy kell megszervezni, hogy a leghasznosabb, leglogikusabb legyen

§  keményen dolgoztak, profitot termeltek, amit visszaforgattak az üzletbe

-          a proletárok társadalmi rétegének kialakulása

o   források

§   „…A dewsburyi békebírákhoz feljelentések érkeztek, melyek szerint Batley községben nyolc nagy gyár tulajdonosai megsértették a gyári törvényt. Ezeknek az uraknak egy részét azzal vádolták, hogy öt 12 és 15 év közötti fiút péntek reggel 6 órától szombat délután 4 óráig robotoltattak anélkül, hogy bármilyen pihenést engedtek volna nekik az étkezési időn és éjfél körül 1 órai alváson kívül. S ezeknek a gyerekeknek a 30 órás, szünet nélküli munkát a „rongylyukban” kellett elvégezniök – így hívják azt az odút, ahol a gyapjúrongyokat szétszaggatják, és ahol a tengernyi porral, foszlánnyal stb. telített levegő még a felnőtt munkást is arra kényszeríti, hogy állandóan szája elé kötött zsebkendővel védje tüdejét!”

§  „Egyetlen 12 éven aluli gyermeket se foglalkoztassanak valamely ipari üzemben egy nap 10 óránál tovább.” (Massachusetts állam határozata)

§  „Broughton úr, grófsági békebíró kijelentette, hogy a város népességének csipkegyártással foglalkozó részében olyan fokú szenvedés és nélkülözés uralkodik, amilyen a civilizált világban másutt ismeretlen … 9-10 éves gyermekeket 2, 3, 4 órakor kirángatnak piszkos ágyukból és arra kényszerítik őket, hogy puszta megélhetésükért éjjel 10, 11, 12 óráig dolgozzanak, miközben végtagjaik elsorvadnak, termetük összezsugorodik, arcvonásaik eltompulnak, emberi lényük teljességgel egy kőszerű kábulatba merevedik, melynek puszta megpillantása is dermesztő.”

o   helyzetük

§  hosszú munkaidő

·         akár 16-18 óra egy nap

§  kevés fizetés

§  veszélyes munkakörülmények

·         zárt, rossz levegőjű helyiségek, monoton munka

·         a parasztok ellenben a szabad levegőn dolgoztak

·         a Manchesterben élők élettartama feleakkora volt, mint vidéki Wiltshire-ben

§  nincs biztosítás

§  rossz lakhatási körülmények

·         a város szegénynegyedeiben összezsúfolódva éltek nagyon sokan

§  gyerekmunka

·         a gyerekeknek és a nőknek kevesebbet fizettek, így a profitorientált világban megérte őket alkalmazni

·         a gyerekek különösen hatékonyak voltak a bányákban, ahol a kisebb járatokba csak ők fértek be

o   1802-ben egy 7 éves gyerek napi 15 órát dolgoztak és 6 napot egy héten

·         csak a textilmunkások negyede volt felnőtt férfi

. osztály_órai jegyzet_III. Béla uralkodása

-          fiatal korában Mánuel bizánci császár udvarába került

o   neveltetése kiváló volt Konstantinápolyban: remek diplomáciai érzékkel rendelkezett, nyelveket beszélt, jártas volt a fegyverforgatásban

o   a császár utáni második ember lett a birodalomban, s a császár utódának is nyilvánította

-          Mánuélnak azonban fia született, így a császár már nem támogatta annyira Bélát

-          Béla hazatért és magyar király lett

-          III. Béla külpolitikája

o   Béla visszafoglalja Dalmáciát

o   orosz belviszályba is beavatkozott: fiát, Andrást halicsi fejedelemnek tette

o   sikertelenül próbálta függésébe vonni a balkáni államokat

o   összességében expanzív külpolitikát folytatott, habár hódításai nem nagyon voltak sikeresek, de Magyarország nemzetközi helyzetét erősítette

-          a jövedelmek

o   fennmaradt egy jövedelem-összeírás Béla korából, ami a történészek egyik legfontosabb dokumentuma az Árpád-korból

o   a bevételeknek két nagy része van

§  földesúri jövedelmek

·         a király nem csak az ország uralkodója, de legnagyobb birtokosa is volt

·         mellette az egyháznak és a földesuraknak is voltak birtokaik, de a király földjei voltak messze a legnagyobbak

·         a birtokformák

o   a királyi birtok – 75%

§  a várispánságok és az udvarbirtokok képezik főleg a király tulajdonában lévő földeket

o   az egyházi birtok – 10%

§  István és utódai is nagy birtokadományokat adnak az egyes püspökségeknek, kolostoroknak

o   a világiak birtokai – 15%

·         a bevételek jelentős része természetben, királyi birtokokból, a királynak mint földesúrnak befolyó összegek

·         Béla uralkodása idején a királyi bevételek közel harmada innen származott

§  regálé jövedelmek

·         a bevételek másik része pénzben jutott el a királyhoz – ezek nem mint földesurat, hanem mint az ország uralkodóját illették meg – a rex szóból regalé jövedelmeknek hívjuk

·         pénzváltás

·         vámok, révek, vásárok

o   Mikor fizetnek vámot az emberek?

§  ha belépnek az országhatáron

o   Mikor fizetnek révpénzt?

§  ha egy folyón akarnak átkelnio   a korszakban a regálé jövedelmek aránya folyamatosan nő a földesúri jövedelmekkel szemben

§  ez azt jelzi, hogy a természeti gazdálkodás mellett egyre fontosabb a pénzgazdálkodás

o   az éves bevétel 23 tonna színezüst lehetett

§  az angol királyé 9, a franciáé 17 tonna

·         ez azért van, mert a nyugati uralkodók nagyobb százalékot hagytak alattvalóiknál, így ott a gazdaság jobban beindult

·         Béla szinte mindent behajtott – Béla gazdagabb volt az angol vagy francia királynál, de az országa nem

-          a kancellária és a kultúra

o   a művelt uralkodó még egy fontos reformot hozott: kiterjesztette, megváltoztatta az írásbeliséget Magyarországon

§  korábban a királyi kápolnában dolgozó papok látták el az írásbeli feladatokat

·         szerződések, birtokadományok kiállítása

o   Béla megszervezte a királyi kancelláriát

§  a kancellár vezette a kancelláriát, a jegyző fogalmazta az iratokat, az írnok pedig a tisztázatot készítette el

·         az ő jegyzője volt Anonymus is

o   ő írta meg a magyarok ősi krónikáját, többek közt a honfoglalás időszakáról

§  az írásbeliség így egyházi felügyelet alól királyi felügyelet alá került

-          Béla a Mátyás-templomban van eltemetve

o   egyetlen másik középkori uralkodónk holttestét sem találták meg biztosan: Székesfehérvárott sok csontot találtak, ami között királyainké is ott lehet, de megállapítani, hogy kié melyik csont lehetetlen