5. osztály_házi feladat

Gyűjtsenek regény- és filmcímeket, melyek a középkorban játszódnak!

8. osztály_házi feladat

Gyűjtsenek legalább 8 regény- illetve filmcímet, aminek az 56-os forradalom a témája!

6. osztály_vocabulary_keddi csoport

association                  egyesülés

citizen                         állampolgár

conviction                   meggyőződés

demand                       követelés

judicial                        jogi

mother tongue            anyanyelv

reside                          lakik

speech                         beszéd, szólás

thought                       gondolat

to consider                  megfontol

to consult                    értekezik

to determine                elhatároz

to react                        reagál

to receive                    kap

viewpoint                    nézőpont

8. osztály_órai jegyzet_1956.10.23.

·         a budapesti műegyetemisták október 23-ára tüntetést hirdettek a Petőfi-szobornál

o   az MDP reakciója

§  az MDP Központi Vezetőségének első állásfoglalása a tüntetés betiltása volt, ezt a rádió 13 óra 15 perckor jelentette be

§  14 óra 23 perckor a rádióban elhangzott, hogy Piros László belügyminiszter engedélyezi a tüntetés megtartását

o   a demonstráció

§  3 órakor kezdődött a Petőfi-szobornál

§  a Bem térre vonultak

·         egyre többen csatlakoztak hozzájuk

§  mire az esti órákban a Parlament elé értek, már 200 ezresre duzzadt a létszám

o   a zászlók közepéből kivágták a rendszert jelképező címert, így született meg a forradalom szimbóluma, a lyukas lobogó

o   Nagy Imre beszéde

§  az összegyűltek Nagy Imrét követelték a vezetésbe

§  amikor beszédét az „elvtársak” megszólítással kezdte, kifütyülték

§  a jelszavak ekkor már egyértelműen a vezetésváltást, a nemzeti egység megteremtését, a szovjet csapatok kivonását hangoztatták

o   a tüntetők egy csoportja a Dózsa György úti Sztálin-emlékműhöz vonult, s az ott összegyűltekkel együtt pár óra múlva ledöntötték a szobrot

o   mások a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéhez mentek, hogy ott beolvassák a diákság követeléseit

§  amikor az épület őrei a tömegbe lőttek, a tüntetők a kivezényelt katonáktól kapott, illetve raktárokból szerzett fegyverekkel megkezdték a Rádió ostromát

§  a székházat hajnalra sikerült elfoglalniuk

·         az MDP reakciója

o   23-án éjszaka az MDP KV határozott arról, hogy Nagy Imre legyen a miniszterelnök

o   egyben „ellenforradalmi bandák” működésének minősítette a történteket, és a szovjet csapatok közreműködését kérte a rend helyreállításához

Az erőszakos események

·         a fegyveres ellenállás

o   a Budapestre érkező szovjet páncélosokat, melyek három évvel korábban Kelet-Berlinben könnyen helyreállították a rendet, fegyveres ellenállás fogadta

o   ennek jelentősebb bázisai a Corvin közben, a Baross téren, a Práter utcában, a Tompa utcában, a Tűzoltó utcában, a Széna téren és a Móricz Zsigmond körtéren alakultak ki

o   vezetőik Iván Kovács László, Pongrácz Gergely, Nickelsburg László, Bárány János, Angyal István és Ekrem Kemál György voltak

o   nagyobb ellenálló csoportok jöttek létre Csepelen és Újpesten, s néhány nap múlva a Kilián-laktanya parancsnoka, Maléter Pál ezredes is bejelentette, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni

o   a forradalom országos méretűre szélesedett, a vidéki tüntetéseken és nagygyűléseken a résztvevők támogatásukról biztosították a pesti forradalmat

5. osztály_órai jegyzet_A középkor

-          a középkor egy olyan korszak, amiről nincs egységesen pozitív vagy negatív képe az emberiségnek

o   a sötét középkor

§  ez az elnevezés sokáig egyedüliként volt elfogadott, ha a középkorról beszéltek

§  az elnevezés a tudatlanságra, a hit és babonák uralta emberre, a technikai fejlődés hiányára utalt

·         a középkor után aggatták rá, amikor a világ megváltozott, az egyház és a hit fokozatosan visszaszorult, a tudományos kutatások beindultak

o   a pozitív középkor kép

§  ez a 19. században alakult ki, abban a művészeti korban, amit romantikának nevezünk

§  a romantika kora felfedezte az ódon várakat, az akkor még létező európai erdőket, vadregényes tájakat, a lovagok és a lovagi szerelmek világát

A középkor korszakolása

-          kora középkor

-          érett középkor

-          késő középkor

Általános népesedési adatok:

-          magas halandóság

o   a gyerekek 25%-a meghalt 1 éves kora előtt

o   újabb 25% meghalt 12 éves kora előtt

-          magas termelékenység

o   4-5 gyermek születik a családokban

-          alacsony várható élettartam

o   25-35 év között

6. osztály_házi feladat

Az alábbi feladat a felvilágosodás gondolatkörével kapcsolatos. Fejezze be, vagy egészítse ki a mondatokat, a források felhasználásával!

„A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát mások jogtalansága […] ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, […] de az államban az önbíráskodás nem lehetséges, […] e jog az államra van ruházva.” (Locke: Két értekezés a polgári alkotmányzatról)

„Nem szükséges, hogy a képviselők, akik választóiktól általános utasításokat kaptak, minden egyes ügyre külön utasítást kapjanak […] minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog, hogy szavazhasson a képviselőválasztáson […]” (Montesquieu: A törvények szelleméről)

„Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó […] zsarnoki törvényeket fog hozni, és […] zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu: A törvények szelleméről)

„Az első ember, akinek eszébe jutott, hogy egy darabka földet elkerítvén így szóljon: ez az enyém, s aki elég együgyű embereket talált, hogy ezt elhiggyék, volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól és gyilkosságtól, mennyi nyomorúságtól mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor kihúzza a karókat […]” (Rousseau: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól)

a) Locke szerint az államra van ruházva ……………………………….…………………. .

b) Montesquieu szerint az állampolgárok mindegyikét megilleti, hogy …..………………..

…………………………………………………………………………………………………...

c) Ha a hatalmi ágak egy kézben összpontosulnak, az ……………………………… vezet.

d) Egyikőjük szerint a háború, a bűn, a gyilkosság oka a …………………..…………….... megjelenése.

6. osztály_órai jegyzet_A felvilágosodás elvei

-          a felvilágosodás a polgári világhoz kötődik

o   a középkori merev szabályokkal, kötöttségeivel szemben

o   a mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”

-          a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése jellemezte – Melyek ezek a hagyományos erkölcsök, intézmények?

-          a legtöbb most felsorolt követelésük ekkor került bele az emberi gondolkodásba és a mai napig érvényes, nagyban a felvilágosodás gondolkodói teremtették meg a mai világunk alapját

-          az egyház ellen

o   a tudatlanság, a babonák, a vak engedelmesség ellen, amiket az egyházhoz kötöttek

o   elsősorban az egyház szervezetét támadták

§  ez hasonló ahhoz, amit Jan Husnál vagy Luthernál láttunk

·         Miért van szükség a papságra? – tették fel a kérdést

o   az egyházat a hagyományos hatalmi szervezettel is azonosították, hiszen az egyháznak nagy szerepe volt az államok működésében

§  fontos követelésük, hogy válasszák szét az államot és az egyházat

·         az egyház csak a hívekkel foglalkozzon, de az állami kérdésekbe ne szóljon bele

·         ne hozzon az állam egy olyan törvényt, amit a Bibliával indokol meg

o   a felvilágosodás alakjai között mégis kevés ateistát, istentagadót találunk

§  többségük inkább valamilyen módon egységbe akarta hozni a tudományt és a vallást

§  pl: Istent a természeten keresztül, tudományos módszerekkel lehet megismerni

-          az emberek közti születési különbségek ellen

o   Hogyan nézett ki a középkor társadalma?

§  az egyes csoportokba születők más és más jogokkal rendelkeztek

§  amikor ezt tanultuk kisbabáról készült képet hoztam be

·         egy nemes kisbabáról már születésekor tudhatjuk, hogy adómentes lesz, szabad ember lesz, joga lesz eljárni a parlament üléseire és ott beleszólni az állam életébe

·         egy jobbágy kisbaba ugyanakkor nem lesz szabad, robotolnia kell és terményjáradékot adni a földesurának, és az fog felette bíráskodni

§  számunkra már természetes, hogy ma mindenki azonos jogokkal születik, ezt a felvilágosodás gondolkodói kezdték követelni

·         legyen egyenlőség a törvény előtt: ugyanazok a törvények vonatkozzanak nemesre és jobbágyra és ugyanazon a bíróságon vizsgálják ki az ügyüket

o   ahogy az előbb megbeszéltük, a természettudományos logika mentén tették fel a kérdéseiket:

§  Miért nem fizetnek adót a nemesek? Mi igazolja ezt a jogukat?

§  Miért létezik jobbágyság? Ez a leghatékonyabb módja a gazdaságnak? Ha nem hatékony, vagyis az ész érvek alapján tudunk jobbat, akkor meg kell szüntetni.

-          a gazdaság kötöttségei ellen

o   a jobbágyi függés és az ehhez kapcsolódó tizedfizetés, robot

o   a nemesi adómentesség

o   a céhek, belső vámok

§  a céhekre emlékezhetünk: nagyon szigorúan szabályoztak mindent: hogyan kell elkészíteni az árut, mennyiért lehet adni, még tüsszenteni sem lehetett, mert az reklámnak számított

§  a felvilágosodás gondolkodói úgy vélték, hogy legyen verseny az egyes műhelyek között: aki olcsóbban, jobb minőségű árut készít, azt veszik majd az emberek

-          az írott alkotmányért

o   az alkotmány egy társadalom életét meghatározó alaptörvény

o   addig sok helyütt ilyen nem létezett és a hagyományok alapján működött az alkotmány

§  ha írott alkotmányt hoznak azzal nehéz visszaélni, az arisztokrácia nem fér hozzá

§  ezzel a királyok korlátlan hatalmát is megpróbálták visszaszorítani

-          az alapvető emberi szabadságjogok bevezetése

o   alapja, az a hit, hogy minden ember egyenlőnek és szabadnak születik

o   ebből következően követelték a törvény előtti egyenlőséget, amire az előbb már utaltunk

o   mindenkinek joga van szabadon szólni, gondolkozni

§  a szólásszabadság ma is olyan alapvető jog, ami mindenkit megillet, és sok vita van ezzel kapcsolatban

§  Mi korlátozza a szólásszabadságot?

·         a másik ember jó hírnévhez való joga

·         hazugságot terjeszteni nem szabad, az büntetendő, de valaki a személyes véleményét kifejezheti bármiről

§  ez nem volt így korábban: az uralkodók bírálata akár felségsértési pert és halálos ítéletet is vonhatott maga után

o   további egyéni szabadságjogok

§  vallásszabadsághoz való jog

§  szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga 

7. osztály_órai jegyzet_A békeszerződések

• a kérdés, hogy milyen mértékűek a szankciók
• a békekonferencia résztvevői közül Wilson amerikai elnök volt a legmérsékeltebb
• ő még a háború befejezése előtt közzétette 14 pontba szedve azokat az alapelveket, melyeket a rendezésre vonatkozóan fontosnak tartott
• elutasította a titkos szerződéseket, nyílt béketárgyalásokat és diplomáciát követelt
• a fegyverkezést lehető legalacsonyabb szintre akarta csökkenteni
• a gyarmati igények rendezésénél tekintettel kellett lenni az érintett népek érdekeire is
• az Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország népeinek az önrendelkezést, a Balkán etnikai viszonyok alapján történő felosztását
• a valamennyi országnak kollektív biztonságot nyújtó „Népszövetség” megteremtésének programját
• az európai hatalmak keményebb elveket akarnak
• az első világháború a történelem addigi legvéresebb, legtöbb halált és legnagyobb pusztítást okozó háborúja volt
• a felek az elhúzódó küzdelemben egyre szélsőségesebben gondolkoztak az ellenfélről
• gonoszként, szinte a Sátánként tekintettek az ellenségre
• a propaganda a népekre is hatott – gyűlölet alakult ki Európa népei között is
• a népek a legyőzöttek kemény megbüntetését követelték, így a politikusok sem nagyon tudtak mérsékletet tartani
• az angolok, olaszok, de különösen a franciák ennek eredményeként hatalmas, olykor túlzó békeszerződésbeli cikkelyeket fogalmaztak meg
• területi változások
• Európa két „korszerűtlennek” tartott nemzetek feletti állama helyén ún. nemzetállamokat hívtak életre
• az Oszmán Birodalom
• felbomlott, elvesztette területének háromnegyed részét
• létrejött a modern Törökország
• az Osztrák-Magyar Monarchia
• a soknemzetiségű, belső problémákkal küzdő Monarchia nem élhette túl a háborút
• a nemzetiségek önálló államokat akartak létrehozni és a győztes antant is támogatta ezt
• 1918 október: a soknemzetiségű Monarchia helyén nemzeti államok alakultak
• Csehszlovákia, Jugoszlávia, illetve területek kerültek Romániához
• a Habsburgok több száz éves uralkodás után elvesztették trónjaikat, Ausztria és Magyarország is köztársasággá vált
• a vesztes hatalmaktól nagyobb területeket csatoltak el
• Németország elvesztette Elzász-Lotaringiát, ami Franciaországhoz került és további kisebb területeket
• Ausztriának le kellett mondania Dél-Tirolról, Isztriáról, Triesztről és Dalmáciáról Olaszország javára
• a történeti Magyarország korábbi területének 71,5, lakosságának 63,6 került a szomszéd államok fennhatósága alá
• ez 3,4 millió magyart jelentett
• jóvátétel
• a békeszerződés arra kötelezte Németországot, hogy megtérítse a szövetségeseknek a háború során okozott károkat
• az összeget később határozták meg (1920-ban a boulogne-i konferencia: 269 milliárd aranymárka 42 év alatt)
• ez olyan nagy összeg volt, amit gyakorlatilag lehetetlen volt fizetni, a győztesek nem tudtak mérsékletet tanúsítani Németországgal szemben
• nem lehetett reálisnak tartani ezeket a szankciókat, tehát nem megbánást, hanem ellenérzést, dühöt érhettek el a legyőzöttek között
• minden vesztes fél jóvátétel fizetésével tartozott
• hadseregek
• Németország hadseregét 100 ezer főre korlátozták, megtiltva az általános hadkötelezettséget, a nehéztüzérség és a modern fegyvernemek (pl. légierő) alkalmazását
• hasonló elveken alapult a többi békeszerződés is
• Népszövetség
• a világháború utáni világ konszolidációjához elengedhetetlenül szükségesnek tartottak egy állandó nemzetközi szervezetet: a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség)

6. osztály_házi feladat

Munkafüzet 24. o.

7. osztály_házi feladat

Nézzenek utána miben más az 1914-es Európa-térkép és a háború utáni 1920-as. Sorolják fel vázlatosan a legfontosabb változásokat!

7. osztály_órai jegyzet_A világháború lezárása

Az erőviszonyok megváltozása (1916-1917)

• a központi hatalmak 1916 közepén végleg védekezésbe szorultak
• az elhúzódó háború az antantnak kedvezett
• az új szabály szerint az győz, aki huzamosabb időn át nagyobb emberi és anyagi erők felvonultatására képes
• a központi hatalmak lakossága 120 millió fő, az antanté 240
• az antant ipari potenciálja lényegesen nagyobb a központi hatalmakénál
• szerencsésebb földrajzi fekvése van az antantnak („harapófogó”)
• tengeri blokád (utánpótlás megakadályozása)
• a Monarchiában a nemzetiségek az oroszokat támogatják, nem kovácsolódik össze közös célért a soknemzetiségű államalakulat

• békeajánlatok
• a központi hatalmak 1916 végétől próbálkoztak tapogatózni béketárgyalásokkal kapcsolatban, de az álláspontok messze voltak egymástól

• a háború eldöntéséhez szükség volt az Egyesült Államok segítségére
• belépés oka
• az amerikai hadba lépést a németek provokálták ki a korlátlan tengeralattjáró-háború kihirdetésével
• 1915. május 5-én egy U-boot elsüllyesztette a fegyverek mellett amerikai utasokat is szállító angol Lusitaniát
• az eseményt az amerikai közvélemény felzúdulása, valamint Wilson elnök tiltakozása követte
• a belépés „morális” indoka a németek igazságtalan háborúja elleni fellépés volt, de az sem volt mellékes, hogy ha az antant elveszti a háborút, azzal elvesznek az amerikai kölcsönök is
• az USA hadba lépése jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat
• bár közvetlen katonai segítséget csak 1918 nyarán adott, ipari és mezőgazdasági potenciálja szinte kimeríthetetlen volt, szemben a gazdaságilag kimerülőfélben lévő németekkel
• olyan mértékű kereskedelmi flottát bocsátott az antant rendelkezésére, ami mellett a veszteségek jelentéktelenek voltak: ez a német tengeralattjáró-háború kudarca
• az antant egy nagy támadás reményében a háborúba történő belépésre késztette az addig semleges Görögországot

A háború lezárása:

• 1918 augusztusában indult egy nagy antant támadás Észak-Franciaországban Amiens-nél
• 100 000 ausztrál és kanadai katona, 400 tank, 900 repülőgép, 2000 ágyú
• a gyalogság és tüzérség eddigi tapasztalatok alapján legösszehangoltabb támadása sikeres volt a fáradtabb németek ellen
• az antant áttörte a német vonalakat, a német hadsereg menekülni kezdett
• a német hadvezetés augusztus 9-ét a német hadsereg fekete napjának nevezte
• Amiens után a szövetségesek kis támadásokkal folyamatosan szorították vissza a németeket
• a bolgárok tartották a Balkánt a központi hatalmak számára, de 1918-ban egy nagy antant haderő szállt partra Macedóniában
• a bolgárok nem tudták sokáig tartani magukat, a szövetséges haderő előrenyomult a Monarchia irányába
• a németeknek másik szövetségesükkel, a haldokló Törökországgal is bajuk volt
• 1917-ben a britek elfoglalták Bagdadot és nyomultak előre
• sorban kértek fegyverszünetet a központi hatalmak államai: Bulgária, Törökország, a Monarchia és végül Németország
• november 11-én a compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban a német delegáció Foch marsall előtt aláírta a fegyverszüneti egyezményt
• Németország kapitulációjával véget ért az első világháború
• már csak a győzteseknek kellett megegyezniük, hogy a vesztesek milyen arányban fizessenek a négy és fél év minden áldozatáért

• a német vereség okai
• a németeknek a legnagyobb problémát kimerülő hátországuk jelentette: versenyt futottak a katonai siker és a hátország összeomlása között
• az utánpótlást, a csapatok ellátását már nem tudta biztosítani az országok gazdasága
• harangokat öntöttek be, a vezetékeket kiásták a földből nyersanyagként fegyverekhez – ez a végső mozgósítása a nyersanyagoknak
• Bécsben annyira nem volt kenyér, hogy egy Romániából Németországba tartó búzaszállító hajó rakományát lefoglalták
• a hátország kimerülése a lakosságra is vonatkozott
• a központi hatalmak lakossága békét, demokráciát kívánt
• Berlinben komoly sztrájkok törtek ki, a tüntetők barikádokat emeltek

A békekötések

• a békekonferencia
• 1919. január 18-án nyílt meg a versailles-i palota Tükörtermében a békekonferencia
• az egyes államokkal kötött béke azt a nevet viseli, hogy melyik palotában írták alá a dokumentumokat
• Hol írták alá a magyar békeszerződést?
• a Trianon palotában Versailles-ben, innen kapta a nevét a békeszerződés
• Kik is döntöttek a békéről?
• a győztesek közül a többségnek nem volt nagy beleszólása a döntésekbe
• a „Nagy Hármas” gyakran informális beszélgetéseken döntött országok sorsáról
• az angol miniszterelnök: Lloyd George
• a francia elnök: Clemenceau
• az amerikai elnök: Wilson
• utóbbi lett volna a legengedékenyebb és leghiggadtabb, de főleg Clemenceau erőszakosságán nem tudott csillapítani
• a legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, hanem csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket

6. osztály_órai jegyzet_A felvilágosodás I.

o   a 18. században látszólag nem történtek nagy változások

§  ugyanolyan jelleggel működtek az államok, ugyanolyan gazdasági rendszer működött, ugyanazok az államok számítottak nagyhatalomnak

§  ez azonban csak a felszín volt – a felszín alatt, kevésbé láthatóan nagy változások történtek

·         a gazdaságban nagyon sok probléma alakult ki

·         a társadalomban jelentősen megerősödött a polgárság

·         a gondolkodásmód is jelentősen átalakult a felvilágosodás eszmerendszerével

o   ezek a nagy változások a század végén hoztak jelentős, hirtelen, forradalmi változásokat

§  az egyik fontos esemény, amiről beszélni fogunk az észak-amerikai függetlenségi háború

o   az addig Angliához tartozó Észak-Amerika függetlenné vált, elszakadt Angliától és ekkor alakult az USA

o   ennek a változásnak nem közvetlen előzményei az általunk felsorolt dolgok, de fontosak, mert egy olyan új állam jelent meg, ami már a felszín alatti változások alapján jött létre, egy modern állam

§  a másik, még fontosabb eseményünk a francia forradalom

·         ez a felsorolt okok miatt tört ki és jelentős változásokat hozott

·         igaz, hogy kezdetben csak egy országban jelent meg, de a forradalom eszméi hamar egész Európára kiterjedtek

A változatlan felszín

-          ez elsősorban az államok és a gazdaság irányítását, a nagyhatalmak kilétét jelenti

-          a legtöbb nagy államban abszolutizmus, vagyis korlátlan királyi hatalom működött

o   ez előtt a rendi monarchiák korszakáról beszélhettünk, ahol a király és a rendek együtt kormányoztak

§  ez az együtt kormányzás úgy valósult meg, hogy rendszeresen országgyűléseket, más néven rendi gyűléseket vagy parlamentet hívtak össze

§  a rendek nem az egész társadalmat jelentették, csak a felső 5%-ot: a nemességet, a főpapságot és a városok követeit

§  amikor az uralkodónak már elég bevétele lett ahhoz, hogy egyedül kormányozza az országát kialakult a korlátlan királyi hatalom, más néven az abszolutizmus

o   az abszolutizmus időszakában a rendi gyűléseket az uralkodók nem hívták össze, a rendek megkérdezése nélkül egyedül kormányoztak

o   az abszolutista állam három fő pillére

§  az állandó hadsereg

·         óriási kiadást jelentett, ezért nagy adókat kellett kivetni

§  nagy államapparátus vagy bürokrácia

·         kellett, hogy be tudják hajtani az adókat

§  az egyház támogatása

·         az uralkodók isten jóváhagyásával uralkodtak, tehát az egyház biztosította a jogot, hogy egy uralkodó család uralkodjon

-          az európai államok élén nagy uralkodódinasztiák álltak

o   ezek a dinasztiák egymás közt házasodtak, háborúztak, kötötték a békéket és a szerződéseket; népeik, de még nemességük sem nagyon szólhatott ebbe bele és nem is láthattak bele a fényűző kastélyok életébe

§  például az állam és az uralkodócsalád pénzügyei sem különállóak voltak, hanem lényegében maguk voltak az állam

o   mivel a nemzeti érzés még nem fejlődött ki ebben a korban, így a nemzetközi kapcsolatokat és háborúkat is helyesebb a nagy uralkodócsaládok nevével leírni, mint a francia, az angol vagy a német nép nevével

o   feszültség a társadalmon belül

§  az európai arisztokrácia tagjai nem vehettek részt az üzleti életben: nem kereskedhettek, nem lehettek manufaktúra-tulajdonosok

·         ezt a német államokban törvénnyel is tiltották, Franciaországban inkább a hagyományok és az íratlan törvények alapján állt

·         Angliában viszont a nemesek is bekapcsolódtak a vállalkozásokba

§  ebből kifolyólag a 18. században az arisztokrácia gazdasági helyzete romlani kezdett, főleg a megélénkülő kereskedelemből, világkereskedelemből, a manufaktúrák tömegtermeléséből meggazdagodó nagypolgárokhoz képest

·         a kereskedelem a 17-18. századtól hozott igazán nagy vagyonokat

·         a nagypolgárok szerettek volna kormányzati pozíciókhoz jutni

·         ez a fényűzésben élő, születési kiváltságok alapján a társadalom élén álló arisztokrácia  és a kevesebb kiváltsággal rendelkező, de gazdaságilag erősebb polgárság között komoly feszültségeket okozott

o   ez különösen Franciaországra igaz

A gazdasági problémák

-          éhínségek

o   Európa népessége 1700 és 1800 között 120-ról 200 millió főre nőtt

§  eközben az élelmezés nem nőtt ilyen mértékben

o   nem megy végre érdemleges technikai fejlődés a mezőgazdaságban

§  a paraszti terhek gyakorlatilag még sok helyen középkorias viszonyokat jelentenek

·         általában terményben kell beszolgáltatnia a kötelességeit a földesúr, az állam és az egyház felé, nem marad piacra vihető gabonája

·         a magas gabonaár haszonélvezői a kiváltságosok lettek

o   az élelmiszerárak magasak, gyakran van éhínség

§  a szegények kiadásainak felét kenyérre költötték; 1789-ben 88%-ot

-          az igazi nagy gazdasági problémák nem csak az embereket, hanem az európai államokat érintették

o   elsősorban Franciaország, de Spanyolország vagy a Habsburg Birodalom is többször államcsőd közeli állapotba került

o   ez alapjában azt jelenti, hogy az állam kiadásai nagyobbak voltak a bevételeknél

o   Mire mentek el egy abszolutista állam kiadásai?

§  a hadseregek hatalmas költségeket emésztettek fel

·         még békeévekben is elérhette az állami jövedelmek 40-50%-át

·         az elmaradott gazdasággal rendelkező országok számára egy elhúzódó konfliktus hatalmas terheket jelentett

§  az államapparátus fenntartása

§  korrupció

·         mindent csak úgy lehetett elintézni, ha a vezető hivatalnokokat lefizették

·         így nagyon lassan és költségesen valósult meg minden

pazarlás: fényűző életmód

A felvilágosodás

-         Mit fejez ki a „felvilágosodás” szó?

o   Ha valaminek fel kell világosodnia, akkor milyen volt előtte?

§  sötét

§  A sötét jelzőhöz milyen fogalmat kapcsoltunk itt történelem órán?

·        beszéltünk arról, hogy vannak, akik a középkort tekintik sötétnek, „sötét középkornak”

a felvilágosodás gondolkodói tartották saját korszakukat a „fény századának”, s a középkort sötétnek

o   a felvilágosodás az eszmének, az emberi agyaknak a felvilágosodását jelenti

o   a század gondolkodói szerint az ember sötétségben élt, nem gondolkozott a világról, s ezt meg kell változtatni

A felvilágosodás előzménye

-         a felvilágosodásban a filozófusok játszották a vezető szerepet, de a folyamat elindítói akaratlanul is egy évszázaddal korábban élt természettudósok voltak

§  Kepler, Kopernikusz és Galilei: nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban, vizsgálták a bolygók mozgását

§  Newton: a fizika törvényszerűségeit írta le

o   Hogyan gondolkoztak ezek a tudósok előtt a világról az emberek?

§   a Biblia alapján, azt fogadták el; vagy nem is tettek fel bizonyos kérdéseket

o   Milyen problémával néztek szembe ezek a természettudósok?

§  az egyház üldözte a keresztény tanításokkal nem egyező tudományos eredményeket

§  Giordano Bruno-t máglyán égették meg tudományos eredményei miatt 1600-ban

o   Korábban a Biblia határozta meg az egyes kérdésekről való gondolkodást. Mi alapján alakították ki ezek a tudósok az eredményeiket?

§  az ész, a logika, a megfigyeléseik és tapasztalataik alapján

§  a kor a világot, mint egy nagy órát írta le, ahol a tudomány feladata, hogy feltárja, megismerje az apró részeket, hogy minél közelebb kerüljünk az egészhez

-         alapelvek

o   bátorsággal fel lehet lépni az egyház uralta gondolkodásmóddal szemben

o   a világ megismerhető

§  a tudósok a természetet, a csillagok mozgását próbálták leírni az ész és a logika mentén haladva

§  a 17. századi tudományos forradalom azt állította, hogy természeti törvények irányítják világunkat → a felvilágosodás gondolkodói szerint akkor az emberi világot is természeti törvények irányítják

·        ha a világ megérthető, akkor irányítani és a helyes irányba változtatni is lehet

·        fel lehet tenni olyan kérdést, hogy jól működik-e az állam, jó-e hogy az emberek 90%-a a mezőgazdaságból él, jó-e, hogy az uralkodónak korlátlan hatalma van, jó-e, hogy a nemesség adómentes

o   eddig ezeket a dolgokat amolyan régtől való, Isten által teremtetteknek gondolták, fel sem merült, hogy ezen alapjában változtatni lehet

·        most a filozófusok eljutottak oda, hogy feltegyék a kérdéseket, hogy tényleg ez a legjobb-e az embereknek és így működik-e legjobban a világ

·        ha vannak törvényszerűségek a társadalom és az állam kérdései kapcsán is, akkor kutatásokkal fel lehet ezeket térképezni és megváltoztatni úgy, hogy kialakítsák a tökéletes társadalmat és a tökéletes államot

o   ez az a felfogás, ami a leginkább jellemző a felvilágosodásra:

§  a hit abban, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható

§  a természettudományok szigorú, érzelmek által nem befolyásolt gondolkodásmódját alkalmazták a társadalmi kérdések vizsgálatában is

§  az hogy az ész és a logika alapján egy jobb világot lehet teremteni