8. osztály_házi feladat

Munkafüzet 25. o.

6. osztály_házi feladat

Munkafüzet 40-41. o.

5. osztály_házi feladat

Munkafüzet 52. o.

7. osztály_információ

Az osztály május 5-én, pénteken témazáró dolgozatot ír a két világháború közötti egyetemes történetből. A következő évszámokat és személyneveket kell pontosan tudni:

5. osztály_információ

Az osztály május 5-én, pénteken témazáró dolgozatot ír a középkor történetéből.

A következő évszámokat kell pontosan tudni: 622, 800, 1054.
A következő neveket kell pontosan tudni: Kis Pippin, Nagy Károly, Jusztiniánusz, Mohamed, Allah, VII. Gergely, Szent Benedek, Szent Ferenc.

5. osztály_órai jegyzet_Nők a középkorban

• a kereskedők
• a kereskedő kezdetben: utazó kereskedő
• az érett középkorban az utazó kereskedő átengedi helyét a helyben tevékenykedő kereskedőnek: üzleteit könyvelők, képviselők, alkalmazottak útján intézi
• bankárok
• a kereskedők a fellendülő pénzforgalommal is foglalkoztak
• megszületik a bankvilág
• pénzkölcsönzők: nagy összegeket adtak
• szegény rétegek

Kereskedelemi útvonalak az érett középkorban

• levantei kereskedelmi útvonal
• Kelet luxuscikkei, fűszerek, iparcikkek Európába, cserébe nemesfém, fegyver, nyersanyag áramlik keletre
• a levantei kereskedelem európai központjai: itáliai városállamok
• a Hanza szövetség
• észak-német városok kialakította szövetség
• az elsősorban északkeletről hoztak be árukat: a prém, a bőrök, méz, viasz
• a két kereskedelmi útvonalat Franciaországon keresztül egy szárazföldi út kötötte össze

Nők a középkorban

-          a nemesi családok leányai részére két életút kínálkozott

o   vagy megházasodtak és várúrnők lettek

o   vagy kolostorba vonultak és apácaként élték le az életüket

o   a legtöbb nemesasszony mindkét életformát átélte:

§  leánykorban egy részük kolostorban nevelkedett;

§  majd megházasodva várúrnőként élt férje mellett;

§  megözvegyülve „felvette a fátylat”, s kolostorban, apácaként fejezte be életét

-          a nők életének folyama

o   a lányok oktatása

§  nemcsak sajátos „női” tevékenységekre (varrás, szövés, hímzés) oktatták őket, hanem gyakran a fiúknál alaposabb szellemi képzésben is részesültek

·         megtanulhattak írni-olvasni, énekeket előadni, színes történeteket mesélni, s elsajátították a latin nyelvet is

o   a lány 12 éves korában vált nagykorúvá, vagyis a házasságra alkalmassá

o   a legtöbben 14 éves korukban már ténylegesen házasságban éltek

o   20 éves kora táján már többgyermekes anya volt

§  a szülésbe sokszor belehaltak

o   30 éves kora körül pedig már nagymama, s igen gyakran özvegy

-          a várúrnő feladatai

o   az utódok, örökösök biztosítása

o   a reprezentálás volt: ünnepségek, jeles események, vendégek fogadása alkalmával fényes ruhában pompázni

o   a szorosan vett háztartás irányítása: gondoskodás az élelemről, ruházatról, a szolganép felügyelete

-          a nők helyzete jogi szempontból

o   a nők helyzete a családi állapotától függött, egyszerűbben, hogy házas volt-e vagy sem

o   ha a felnőtt nő házasságban élt, akkor jogi alárendelt helyzetben volt férjétől

§  nem köthetett szerződést

§  nem lehetett tanú egy perben

§  nem kölcsönözhetett pénzt

o   ha a felnőtt nő nem él házasságban, akkor élhetett ezekkel a jogi intézményekkel

o   a büntetőjog

§  a terhes nőt nem lehet kivégezni és kínozni

§  a nők kivégzése egyféle lehetett: máglyahalál

Lehetett-e komoly politikai hatalma egy középkori nőnek?

-          lehettek királynők, régensek, hercegnők

o   oka nem a haladó nézet volt, hanem, hogy a középkori királyságok dinasztikus úton működtek: a családban maradt az uralom, ha nem volt férfi örökös a legtöbb helyen nő is örökölhetett, de ez volt a helyzet a hercegségekben, grófságokban is

o   városokban, ahol a vezetőket (polgármester, konzul) választották sosem került nő hatalmi pozícióba

Apácák és apátnők

-          lehetőségek a vallási életben

o   lehettek apácák és az apácarendek komoly taglétszámmal és földekkel rendelkeztek

o   nem lehettek viszont papok, egyházi vezetők

-          az apácák szinte kivétel nélkül nemesi származású hölgyek voltak

o   szegényebbek nemigen kerülhettek be, legfeljebb a szolgálók közé, mert a belépéskor jelentős hozományt kellett adni a kolostor javára

o   számos nemesi származású, előkelő hölgy úgy érezte, hogy kolostorba lépve, majd idővel annak élére kerülve nagyobb szabadságot élvez, több lehetőséggel, mozgástérrel bír – ma azt mondanánk, hogy inkább „megvalósíthatja önmagát” –, mint házasságban, várúrnőként, ahol mégiscsak alá volt rendelve férjének

-          Bingeni Szent Hildegard

o   a 12. században élt, nemesi származású

o   látomásai

§  5 évesen már vallási jelenést látott

§  szülei ezért elhatározták, hogy a vallásos életet választják neki

§  a pápa kiküldött egy egyházi bizottságot, mely megállapította, hogy Hildegard látomásai hitelesek

§  látomásai arra késztették, hogy írjon

·         orvosi kúrákat is leírt, ma is népszerű zenét írt, kidolgozott egy alternatív abc-t

-          leghíresebbek ma egyházi zenéi

-          sírja már a középkorban zarándokhellyé vált

6. osztály_órai jegyzet_Magyarország a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom és Magyarország viszonya

-          a Habsburg Birodalom egy nagy, sok nemzetiségből álló birodalom volt Európa középső részén

o   fővárosa: Bécs

o   uralkodójának császári címe volt, s egyben az ország tartományainak uralkodójává is megválasztották: ő volt a magyar és a cseh király is

-          a Habsburg Birodalom két részből áll

o   az örökös tartományok

§  Ausztria a Habsburg család központja

§  Csehország, Karintia, Stájerország, illetve a 18. század elején a töröktől visszafoglalt bánáti rész

§  ezek a területek közvetlenül a császár hatalma alá tartoztak

§  itt a császár abszolút módon uralkodott, nem működött rendi gyűlés, nem volt alkotmánya a területeknek

o   a magyar korona országai

§  Magyarország, Horvátország, Erdély

§  itt nincs abszolutizmus, alkotmánya van az egyes területeknek és működik a magyar, a horvát és az erdélyi országgyűlés

-          Milyen a viszony Magyarország és a Birodalom kötött?

o   ezt a Magyarországon 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio nevű törvény szabályozta

§  feloszlathatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz

§  de Magyarország nem az örökös tartományokkal szemben, hanem saját törvényei alapján kormányozandó

§  vagyis Magyarország része a birodalomnak, de itt nincs abszolutizmus, a nemesek maguk igazgatják országukat a hagyományos magyar törvények alapján

§  ez a szerződés 1918-ig szabályozta Ausztria és Magyarország viszonyát

o   ugyanez a törvény tartalmazta a Habsburg dinasztia nőága örökösödésének rendezését is

§  erre azért volt szükség, mert III. Károlynak nem volt fiú utóda

§  1740-ben a Pragmatica Sanctio alapján lánya, Mária Terézia követte a trónon

Államberendezkedés

-          Magyarország a Habsburg Birodalom egyik, igaz legnagyobb tartománya

-          az uralkodó közös: a Habsburg császár egyben a magyar király is

-          a Magyarországot igazgató intézmények két csoportra oszthatók

-          a királynak alárendelten működő birodalmi intézmények

o   Helytartótanács

§  a végrehajtó hatalom megtestesítője

§  uralkodói rendeleteit hajtja végre

§  jogköre a pénzügyeket kivéve mindenre kiterjedt

·         adó, úrbér, vámügy, közrend, vallás

§  székhelye: Pozsony, majd Buda

o   Magyar Kamara

§  a pénzügyekkel foglalkozik

§  székhelye: Pozsony

o   Magyar Kancellária

§  a törvényeket foglalja írásba

§  székhelye Bécs

-          a nemesség által irányított rendi intézmények

o   országgyűlés

§  a törvényhozást az országgyűlés, és a király együtt látja el

·         időnként hívja össze az uralkodó

·         Pozsonyban ülésezik

·         latin neve: diéta

§  két kamarás

·         a felsőházban a főnemesek és a főpapok személyesen vannak jelen

·         az alsóházban a vármegyei nemesség és a városok követei vannak

o   minden vármegye (ekkor 52 van) 2-2 követet küld az országgyűlésbe, amit a megye megyegyűlésén választanak

§  az országgyűlés működése

·         a király nyitja meg, egy leiratot intéz az országgyűléshez, ami egy dokumentum és a király javaslatait tartalmazza

·         az országgyűlés két háza megvitatja ezt a dokumentumot és egy választ intéz a királyhoz, ezt feliratnak hívjuk

o   a két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az uralkodó elé kerüljön egy javaslat, ezeket az üzenetváltásokat átiratoknak nevezzük

o   gyakran akár 20-30 üzenetváltás is történt az alsó- és a felsőház között, míg elfogadtak egy egységes dokumentumot

·         a törvények a király szentesítésével válnak hivatalossá

o   hiába küld az országgyűlés egy törvénytervezetet a királynak, ha az ezt nem fogadja el, abból nem lesz törvény

o   vármegyék

§  52 vármegye van ekkor Magyarországon

§  ezek a helyi igazgatás szervei

§  főispán áll az élén, de a gyakorlatban az alispán irányítja

7. osztály_órai jegyzet_A világháború kitörésének okai

-          Hitler háború nélküli terjeszkedése

o   1936, a Rajna-vidék német megszállása

§  ez Németország része volt, de a versailles-i békében azt mondták ki, hogy itt nem tartózkodhatnak német csapatok

·         ez a franciáknak egy biztosíték is volt: 1923-ban is megcsinálták, hogy megszállták az iparilag fontos Ruhr-vidéket, így kényszerítve ki Németországtól, amit akartak

§  Hitler hazardírozott: Hitlert tábornokai és diplomatái nem tudták lebeszélni: Németország nincs kész a háborúra, ha a franciák bevonulnak az a németek számára egy megaláztatás lenne

§  a franciák csak szavakig jutottak

o   1938: Anschluss

§  Ausztria vezetői (Kurt von Schussnigg) nem akarták az Anschlusst, az ausztriai náci pártot betiltották, sok náci börtönben ült Ausztriában

§  Ausztria kért nemzetközi garanciákat a függetlenségének megőrzéséhez, de nem kapott

§  Hitler Schuschniggnak ultimátumot adott át, Ausztria pedig Németország részévé vált

·         a német csapatok bevonultak Ausztriába

§  Hitlernek régi álma volt a nagy össznémet birodalom kialakítása

§  a nyugat a nemzetek önrendelkezési elve miatt nem tudott hozzászólni az egyesüléshez és látszólag az osztrákok is ünnepelve fogadták Hitlert

§  2 héten belül 70000 nem megbízható osztrákot vettek őrizetbe az SS-katonák

o   1939: a csehszlovák helyzet

§  a csehszlovák konfliktus kialakulása

·         Csehszlovákia ún. Szudéta-vidékén éltek németek

·         Hitler őket próbálta kihasználni Csehszlovákia bekebelezéséhez

·         Berlin arra biztatta a szudétanémeteket, hogy provokáljanak konfliktusokat, amiben a csehek a helyi németek elnyomóiként jelennek meg

·         Hitler ultimátumot adott Csehszlovákiának, aki nem fogadta el azt

·         a franciák és az angolok mozgósítani kezdtek

·         végül egy nemzetközi konferenciát hívtak össze a konfliktus rendezésére

§  a müncheni konferencia

·         a francia, angol, olasz és német vezető találkozása

·         a Szudéta-vidék Németországhoz került, a csehek képviselői kint várakoztak a hírre, hogyan döntöttek a nagyok

·         Hitler mindent elért, a világ vezetői Németországba jöttek, ahol neki adtak egy újabb fontos területet

·         Hitler úgy érezhette és érezte is: a Nyugat gyenge, gyenge megállítani őt

§  1939 márciusa: Németország megtámadja Csehszlovákia megmaradt részét

·         ez az első lépése Hitlernek, amit nem lehetett a nemzeti önrendelkezés eszméjével igazolni

·         sem a franciák, sem a szovjetek nem tettek semmit, de a megdöbbenés nagy volt Európában

·         Szlovákia Németországtól függő, de hivatalosan független állam lett

o   1939: a Lengyelország elleni támadás

§  az angolok és a franciák garanciát ajánlottak Lengyelország számára, ami a következő logikus lépése lehetett Hitlernek

§  Hitler bejelentette, hogy a lengyelek elnyomják a német kisebbséget, ugyanaz a taktika, mint Csehszlovákiánál

§  a helyzet kulcsa Moszkvában volt és ekkor megköttetett a Molotov-Ribbentropp-paktum, egy megnemtámadási egyezmény Németország és a Szovjetunió között

·         Sztálin számára azért volt előnyös, mert időt nyert a szovjet hadsereg újraépítésére

·         és lengyel területeket is jelentett nekik

§  Hitler úgy gondolta, hogy Nyugat-Európa nem fog beavatkozni: hogyan mentenék meg az angolok és a franciák Lengyelországot a Szovjetunió nélkül

§  egy hónap alatt lerohanták Lengyelországot

·         Hitler meglepődött, hogy Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak

-          a nyugati világ reagálása a német terjeszkedésre

o   a franciák közben azt érezhették, hogy az angoloknak nem nagy baj Németország erősödése, a kontinentális egyensúly jegyében sok dolog belefért Anglia számára

o   a nyugati világban, elsősorban Angliában kezdett egy olyan felfogás megjelenni, hogy Németország nem kizárólagosan felelős az első világháborúért és nem volt arányos a büntetés sem

8. osztály_órai jegyzet_A legvidámabb barakk II.

·         az életszínvonal magas szinten tartása

o   Kádár sikerrel hitette el a magyar társadalommal, hogy a szovjet birodalom külső gyűrűjében az ő személye a lehetséges maximumot biztosítja arra, hogy folyamatosan kijátssza a szovjet vezetést a körülmények javítása érdekében

o   ezt a hitet elsősorban az életszínvonal folyamatos emelése táplálta

·         amije volt a magyaroknak

o   munka

§  általában fontos volt a biztos munkahely, s a társadalom szinte minden rétege számára a szerény, de biztos anyagi gyarapodás lehetősége

o   szociális juttatások magas színvonala

§  ehhez kapcsolódott a szociálpolitikai ellátások kiszélesítése, a nyugdíj, a betegségi és anyasági segély, valamint a családi pótlék kiterjesztése és a gyermekgondozási segély bevezetése

o   élelem

§  a Kádár-rendszerben Magyarországon nem volt élelmiszerhiány, nem volt jegyrendszer, ellentétben több szocialista országgal

§  ennek okairól a gazdasággal foglalkozó órán beszélünk részletesen

o   technikai fejlődés

§  sokan tudtak különböző háztartási gépeket venni

§  pl: hűtőszekrény

o   „kis szabadságok”

§  a szomszédokhoz képest nagyobb szabadság nyilvánult meg az utazási lehetőségek bővülésében

·         a hatvanas években sorra szűnt meg a vízumkényszer a szocialista országokkal, s a „piros útlevéllel” könnyebben lehetett utazni ezekbe az államokba

·         a nyugati utazást sem korlátozták – egyes eseteket leszámítva – államigazgatási eszközökkel, elegendő volt erre a három évenként kérvényezhető „kék útlevél” és a „valutakeret” intézménye

§  a „morgás joga”

·         a „kis szabadságok” rendszerébe beletartozott a „morgás joga”, aminek következtében tovább élhetett a pesti vicc, a kabaré, és egy-egy kritikus irodalmi vagy filmművészeti alkotás is nyilvánosságot kaphatott

·         a leghíresebb, a rendszerrel viccelő humorista Hofi Géza volt

§  nyitás a külföld felé

·         a külföldi, híres rockegyüttesek fellépései

·         a Miss Hungary-választás

·         az első Concorde repülőgép leszállása Ferihegyen

·         rohamosan növekedett a Magyarországra érkező külföldiek száma is

o   ezekben az években vált például az ország a két német állam polgárainak találkozóhelyévé a Balaton

·         így született meg a „gulyáskommunizmus” vagy a „frizsiderszocializmus” fogalma

o   az élelmiszer- és áruellátás javulását

o   a lakáshiány enyhülését

o   a háztartási gépek tömegessé válását

o   az egy élet munkájával elérhető autót és telket jelentette