2017. május 31., szerda

5. osztály_órai jegyzet_Szent István örökében

Problémák az István halála utáni időszakban

o   pogányság
§  Miért lehetett probléma a pogányság kérdése István halála után?
·         mert egy új hitre való áttérés nem megy egyik napról a másikra
·         sok olyan új dolgot vezettek be Magyarországon, ami az embereknek nem tetszett és a kereszténységhez köthették
o   az öröklési rend megváltozása
o   tizedfizetés, kötelező misére járás
o   az új birtok- és tulajdonviszonyok miatt vesztes réteg a kereszténységgel azonosítja problémái forrását

§  a Vata-féle pogányfelkelés
·         Vata Békés várának ura volt, törzsfő lehetett, aki, hogy uralmát megőrizze felvette a kereszténységet, de pogány szokásokat követett
·         nem sokkal István halála után kialakuló mozgalma gyorsan egész Kelet-Magyarországra kiterjedt, főleg szabad magyarok, pogányok támogatták
·         a felkelők papokat gyilkoltak, templomokat fosztottak ki
o   Gellért püspököt is meggyilkolják: ő csanádi püspökként régi vetélytársa lehetett a békési Vatának
§  Gellért 1018 körül érkezett Magyarországra, eredetileg szentföldi zarándokútra megy, de itt marasztalják
§  a bencés szerzetes Imre herceg nevelője lett
§  Ajtony legyőzése után a csanádi püspökség élére került, feladata a püspökség kiépítése lett
§  István halála után a legbefolyásosabb egyházi méltóság lett
§  a pogányok a Kelen-hegyről egy két kerekű kordéban lelökték
·         Orseoló Pétert elfogták és megvakították, később halt meg
·         végül az új uralkodók, Vazul száműzetésből visszatérő fiai, András király és Béla herceg verik le a felkelést

o   általános elszegényedés
§  régen a férfiak a törzsfők fegyveres kíséretét alkották, de a zsoldosseregek kialakulásával nem volt rájuk katonaként szükség
§  a tulajdonviszonyok átalakulása
·         a keresztény, feudális állam abban különbözik leginkább a nomád államtól, hogy megteremti a föld magántulajdonát
·         a nomád államnál a törzs birtokában voltak a földek, nem volt magánbirtok, most pont fordítva van
·         a magántulajdon fogalma sok tekintetben új volt az emberek számára
§  a probléma a tolvajlás elszaporodása volt, mert az emberek még nem értették meg és nem fogadták el a magántulajdon létét
§  nem feltétlenül lopni akartak, hanem amit elvittek azt a közösség tulajdonának tekintették

o   vándormozgalom
§  mivel sokan elszegényedtek, de a középkori földesúr-jobbágy viszonyt nem akarták elfogadni ezért megszöktek a földekről, mert nem akarták a szolgáltatásokat teljesíteni
§  ők kóborló, vándorló életmódot éltek, gyakran tolvajlásból tartották el magukat
§  Miért nem szereti ezt a réteget az újonnan létrejövő állam?
·         nem lehet őket nyilvántartani
·         Miért kell őket nyilvántartani?
o   az adózás miatt
o   nem lehet adót és tizedet szedni attól, akit nem lehet elérni

o   trónviszályok
§  az István halála utáni évtizedben nagyon sok király uralkodott az országban
·         1038 és 1077 között 39 év alatt 6 királyunk volt
·         ez értelemszerűen rossz az országnak, hiszen nem lehet egy tervet, irányvonalat, koncepciót végigvinni, ha gyakran jön új uralkodó
§  e mellett nem csak uralkodóváltások voltak gyakran, de trónviszályok is
·         az öröklés rendje még nem volt teljesen biztos
·         István és Koppány is a keresztény, illetve a nomád öröklési rend alapján tartott igényt a trónra
·         volt uralkodó, akinek nem volt fia s ez okozott öröklési problémát
§  Nézzünk pár konkrét uralkodóváltást!
·         Orseoló Péter, aki Istvánt követte kétszer is uralkodott
o   a német-római császárral jó viszonyt ápolt, hűbéresküt is kötött vele, a magyar főurak haragja űzte el
·         András és Béla Vazul testvérei voltak
o   András lett az uralkodó, de Béla is szerette volna megszerezni a trónt
o   „korona vagy kard” történet
o   Béla Lengyelországba menekült és innen tért vissza nagy hadseregével, amihez a magyarok nagyobb része csatlakozott és legyőzték András német hadseregét
§  a köszvényes Andrást már a Béla elleni mosoni csatában hordszéken vitték, onnan leesett és a magatehetetlen uralkodón átgázoltak a seregek, így kapott halálos sebesülést
§  Andrást az általa alapított tihanyi apátságban temették el, ő az egyetlen árpád-házi király, akinek a hamvai most is ott nyugszanak, ahová eltemették
·         Béla és a trón
o   3 évvel később dömösi kúriájában Bélát a ráomló trón megsebesítette, meghalt

o   külső támadások
§  a korszakban kevés külső támadás érte az országot
§  két legnagyobb szomszédunk:
·         nyugaton a Német-Római Császárság
·         délen, keleten a Bizánci Birodalom
§  a legnagyobb támadás a németek felől érte az országot
·         1052-ben Pozsony ellen hajóval támadott Henrik, de nem sikerült bevennie a várat és Zotmund megfúrta a hajóit

A problémák megoldása

-          a helyzet rendezése elsősorban Szent László és Könyves Kálmán uralkodása alatt következett be
o   mindketten hosszú ideig uralkodtak, tehetséges, sikeres királyok voltak
o   Szent László
§  legendás király – sok monda kapcsolódik hozzá
         
§  1095-ben halt meg, váradi sírja a középkori Magyarországon zarándokhellyé vált
·         szentté avatásakor 1192-ben választották el a koponyát a csontoktól és ezt egy díszes hermában, fejereklyetartóban helyezték el
·         a herma 1402-ben megsérült, s ez után készítették a Győrben láthatót, az ereklye ugyanis nem sérült
§  ábrázolása
·         a veleméri árpád-kori templom is megmaradt, gyönyörű freskók vannak benne
·         László ábrázolása hiteles is lehet: a herma és a veleméri templom freskója nagyon hasonlít, pedig nem láthatták a hermát készítő Kolozsvári testvérek a freskót
o   Könyves Kálmán
§  műveltségével, ami a korban közismert, egy középkori királyunké sem ért fel
§  komoly irodalmi élet alakult ki udvarában
§  a krónikaírók Kálmánt gonosz, púpos, torz testű és lelkű embernek ábrázolták – a krónikaírók ugyanis az általa megvakíttatott Bélához voltak lojálisak
-          László és Kálmán törvényei
o   tolvajlással kapcsolatos intézkedések
§  László törvényei
·         az egész országban hajsza kezdődik a tolvajok után, minden várba érkezik parancs a felkutatásukról
·           orrlevágás, megvakítás, halál is szerepel a büntetések között
·         a 10 dénár felett lopó egész vagyonával veszett, ez alatt a fél szemét vájták ki
·            a tolvaj iránt elnéző bírót szolgaságba taszították, az ártatlant felakasztó csak pénzbüntetést kapott, így ez jobban megérte
§  Kálmán enyhített a büntetéseken
·         Mit jelenthet ez?
o   hogy László törvényei hatásosak voltak, a probléma mérséklődött

o   a vándormozgalom tiltása
o   egyházzal kapcsolatos intézkedések
§  László új püspökségeket szervezett
§  a kolostorokat támogatta, újakat is alapított
§  az 1083. évi szentté avatások
·         László indította el
·         Gellért püspök, István (a test kiemelésekor a bénák elkezdtek járni, ami a szent volt bizonyítását jelentette), Imre
-          László és Kálmán külpolitikája
o   László 1091-ben elfoglalta Horvátországot
§  a horvát királyi címet innentől a magyar királyok viselték évszázadokon át
§  hosszú idő után újra expanzív tudott lenni az ország
·         Magyarország regionális nagyhatalommá vált
o   Kálmán adriai hódításai
§  Velencével és Bizánccal kellett megküzdenie ezekért a kereskedelemben fontos területekért

§  1105-ben elfoglalta Dalmáciát

7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak politikatörténete

Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)

-          a fehérterror felszámolása
o   a szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami pozíciókkal történt
-          földreform
o   mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása
§  már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen volt
§  a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket alakítottak
o   Teleki csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami előrelépés
§  411 000 igénylőnek juttatott, akik közül 301 000 szegényparaszt volt
§  ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját is
-          a vitézi rend kialakítása
o   Horthy nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit
o   ez volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek
§  a felosztásra felajánlott föld egy részéből a rend tagjainak vitézi telkeket adtak
o   a Vitézi Szék elnöke és a rend főkapitánya maga a kormányzó volt
o   a lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket
-          „numerus clausus”
o   a törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az ország népességi arányaiban iratkozhat be
o   vagyis amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet
§  a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot jelent
o   a törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudosók voltak: ez a zsidóság
-          lemondása
o   1921-ben IV. Károly első visszatérése idején nem elég határozott fellépése miatt lemondott

Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31)

-          gazdasági stabilizáció
o   a magyar gazdaság romokban van
§  a megszálló román csapatok egész gyárakat telepítettek ki az országból
§  a bányák nagy része a határon túlra került, így a gépipar nyersanyag nélkül maradt
§  nagy volt a munkanélküliség
§  1921-ben az ipari termelés az 1913-as évinek mindössze 47, a mezőgazdasági pedig 41%-a volt
o   a helyzet rendezése
§  a Népszövetségtől kölcsönt kapott az ország
§  1926-ban a régi, elértéktelenedett korona helyébe az erősebb pengőt vezették be
§  lassan beindult a gazdaság fejlődése
-          külpolitikai szövetséges-keresés
o   a magyar állam külpolitikai célja a Horthy-korszakban a revízió volt
o   az első világháború utáni békeszerződéseket bíráló Magyarországnak nem volt könnyű szövetségest találni
o   a balkáni viszonyok megváltoztatására törekvő Mussoliniban sikerült megfelelő partnert találni, hisz mindkét ország érdekelt volt Jugoszlávia meggyengítésében

§  1927-ben olasz-magyar szerződést írtak alá

2017. május 30., kedd

8. osztály_házi feladat

Mindenki legalább egy dátumot válasszon ki az alábbiak közül és nyáron tanulja meg:


A következő két kép között 5 apró eltérés van. Találja meg ezeket!


. osztály_ória jegyzet_A vármegye-rendszer kialakítása

A közigazgatás megszervezése

-          a nomád államokra nem jellemző a szervezettség, a közigazgatás
o   ezt is Istvánnak kell megteremtenie az egész ország területén
-          Miért fontos a közigazgatás?
o   Milyen feladatai vannak a közigazgatásnak?
§  be kell szedni az adókat
§  be kell tartatni a törvényeket
§  katonákat kell sorozni
o   ezeket a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha az ország részekre van osztva és minden résznek van vezetője, aki felelős azért, hogy minden rendben menjen a területén
§  Nagy Károly Frank Birodalmában ezek voltak a grófságok
§  a mai Magyarországon ezek a megyék, a városi önkormányzatok
-          bonyolult szervezet jött létre, ugyanis két egymást fedő, kiegészítő szervezetet tudunk felvázolni
-          először is olyan központokat kellett kialakítani, melyek biztosítják a király hatalmát
o   Mik lehettek ezek a központok? Minek kellett lenni ott?
§  várak, katonaság
·         ezek elsősorban nem kő-, hanem földvárak voltak
§  a vár ellátása
·         minden várhoz tartozott várbirtok
o   ezek elszórtan elhelyezkedő földek voltak
§  a várszervezetet várispánságoknak hívjuk
·         minden várispánsághoz egy vár, és a körülötte fekvő várbirtokok tartoztak
·         ezek nem adtak ki összefüggő területet
·         élén a várispán
o   lényegében földesúr az adott királyi várhoz tartozó területen
·         a várbirtokon élő várnép feladata a katonáskodás, békés időben a termelőmunka volt
o   királyi vármegyék létrehozása
§  a várispánságokra épülve jöttek létre
§  a megye határt jelentett: egy vármegye a másik vármegyéig tartott
§  területe tehát összefüggő
·         a területen lévő összes birtokot, egyházit és magánföldesúrit is magába foglalta
o   várak területei
o   egyházi területek
o   királyi földek
o   világi földek
§  egy vármegyében több vár is állhatott, így több várispánság is lehetett
§  a vármegye központjának vezetője a megyésispán volt
·         ő a saját vára várispánja is volt egy személyben
·         az ő feladata volt a megyében az adók beszedése, a katonaság kiállítása, a bíráskodás ellátása
§  István idején 35-40 vármegye létezhetett
o   a királyi székhely
§  Esztergomból a kereskedő- és zarándokutak kereszteződésében fekvő Fehérvárra (Alba Regia) helyezte a székhelyét
·         az itt épült bazilikában több ezer hívő elfért
o   1601-ben egy villámcsapás következtében felrobbant az itt őrzött puskapor és elpusztult
o   a templomról nem tudjuk, hogy nézett ki
·         temetkezés
o   ebbe a templomba temettette el István Imrét, majd maga is ide temetkezett és később még 14 magyar király temetkezési helye lett
o   megvan a római szarkofágból átalakított sír alapja, amibe Istvánt temethették
·         koronázás
o   a királyokat itt is kenték fel uralkodóvá
o   csak az számított a 13. századtól törvényes uralkodónak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával Fehérvárott koronázott meg
§  37 magyar királyt koronáztak meg a templomban

A keresztény egyház kiépítése Magyarországon

-          István kiépítette a keresztény egyházszervezetet Magyarországon
o   létrejött az esztergomi érsekség
§  ez áll a magyar egyházszervezet élén
o   Mi a jelentősége ennek?
§  a püspökségek mindig egy érsekség alá tartoznak
§  ha egy államban nincs érsekség, akikor ennek az államnak az egyháza egy külföldi érsekség alá tartozik
§  a magyar egyház az esztergomi érsekség alapítása előtt a mainzi érsekség alá tartozott
§  az esztergomi érsekség az önálló, Rómától függő magyar egyház létrejöttét jelentette
o   később Kalocsa is érseki rangot kapott
o   püspökségek
§  a püspökségek száma még István alatt valószínűleg nyolc volt
§  Veszprém, Esztergom, Győr, Pécs, Erdély (később Gyulafehérvár lesz a központja), Eger, Kalocsa (nem tudjuk, hogy egyből érsekség lett-e vagy hogy mikor vált azzá), Csanád, Vác, Bihar (az utóbbi kettő lehet István utáni is)
-          az egyházi vagyon kialakítása
o   Miért fontos ez?
§  hogy működni tudjon a kiépített egyházszervezet
o   Mi lehet a hatalmuk alapja?
§  nagy földadományok
§  tized
o   templomépítés
§  minden 10 falunak közösen egy templomot kellett állítani
-          törvényi szabályozás
o   nehéz volt az új hit elfogadtatása
o   István törvénykönyvében szabályozott sok, az egyház kiépítéséhez fontos dolgot
§  a fent említett templomépítést
§  a böjt megtartását
§  a kötelező gyónást
§  a misén való részvételt

§  a misén tiszteletlenül viselkedők megbüntetését