Terror a
mindennapokban
·
a
politikai módszerek és gyakorlat a sztálini szovjet példát követte
·
a
hatalom megszerzése után könyörtelenül félreállítottak mindenkit, aki a
„négyesfogat” (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai) útjába állhatott
o
1950 novemberében megalakult a Honvedelmi Bizottsag, melynek tagjai
Rákosi, Gerő és Farkas Mihály voltak
§ ez a hatalom további koncentrálását jelentette
·
a terror egyre fékevesztettebbé
vált, ennek az időszaknak az alaphangulatát fejezi ki az ún. csengőfrász
kifejezés
o
akinél éjszaka megszólalt a
csengő, az nem tudhatta, miért hurcolják el, ám az ÁVH-ra kerülve hamarosan
„beismerő” vallomást tett, amely az akkori „jogfelfogás” szerint megalapozhatta
az ítéletet
·
az elítéltek börtönbe vagy
munkatáborba (Kistarcsa, Recsk, Kazincbarcika stb.) kerültek, ahol az
embertelen bánásmód következtében igen sokan meghaltak
A személyi
kultusz
·
a grandiózus külsőségek között
megünnepelték Rákosi 60. születésnapját
A magyar
gazdaság helyzete
A
tervgazdálkodás negatív hatásai
·
1949-re
nagyjából helyreállt a magyar gazdaság háború előtti teljesítőképessége
·
azonban
súlyos aránytalanságok és torzulások húzódtak meg, amelyek hosszú távon
gazdasági katasztrófához vezettek
o míg az ipar
termelése 30%-kal meghaladta az 1938-as szintet, addig a mezőgazdaságé 10%-kal
alatta maradt ennek
o az ipari
növekedésen belül elsősorban az alapanyag- es energiatermelő ágazatok emelkedtek ki, a
könnyű- és az élelmiszeripar visszaesett
o az újjáépítés
nem a legmodernebb műszaki-technikai vívmányok alkalmazásával valósult meg,
hanem az eredeti hatékonysági szintet állította helyre
·
a
kezdeti problémákat súlyosbították a hosszú távra szóló gazdasági elképzelések
o ezek között első
helyen szerepelt a szovjet mintát követő önellátásra törekvés, amely különösen nem felelt meg
a magyar gazdaság adottságainak
§ 1949-től a KGST
keretében az ország gazdasági függésbe került a Szovjetuniótól
o a
gazdaságfejlesztés középpontjában a gyors iparosítás, ezen belül a nehézipar (és a hadiipar)
kiemelt növelése állt. (Dunai Timföldgyár, diósgyőri 2. sz. nagyolvasztó,
Tiszamenti Vegyiművek, Dunai Vasmű –
Sztálinváros stb.)
o nyersanyagbázissal
nem rendelkező ágazatok nyelték el a beruházások többségét, ráadásul már a
megvalósítás időpontjában elmaradott technikai szinten
o az önellátás
jegyében kísérleteztek egy sor olyan növény termesztésével (pl. gyapot,
gumipitypang), amelyeknek a magyarországi természeti viszonyok nem voltak
megfelelőek
·
az
állandó tervemelést a munkateljesítmény fokozására építették, 1950-re
általánossá vált a sztahanovista
mozgalom
·
a
kizárólagos mennyiségi szemlélet eladhatatlan, selejtes áruk tömeges felhalmozódásához
vezetett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése