8. osztály_órai jegyzet_A Rákosi-rendszer

·         augusztus 23-án pedig megválasztották az Elnöki Tanácsot

o   ez a testület – melynek elnöke a korábbi köztársasági elnök, Szakasits Árpád volt – törvényerejű rendeleteket bocsáthatott ki, s ezzel korlátozta a parlament törvényhozó hatalmát

·         a közigazgatás átszervezésére 1950-ben került sor, januárban a korábbi 25 megyéből 19-et alakítottak ki

·         a politikai porondon egyedül maradt az MDP, a tényleges hatalmat pedig ezen belül Rákosi Mátyás es szűkebb köre Gerő Ernő, Farkas Mihály es Révai József – birtokolták

·         az új belügyminiszter az ÁVO helyett létrehozta a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságát (AVH), melynek élére Péter Gábor altábornagy került, s amely az MDP legjelentősebb erőszakszerve lett

o   a hatalom gyakorlásának zavartalanságát az Államvédelmi Hatóság biztosította az erőszak minden eszközével (letartóztatás, kényszervallatás, internálás, kitelepítés, kényszermunkatáborokba zárás stb.)

·         a minden kontroll nélküli teljhatalom, ami párosult Rákosinak – „Sztálin legjobb magyar tanítványának” – személyi kultuszával, jelentette Magyarországon a bolsevik diktatúra lényegét

A tulajdonviszonyok átalakulása

·         mindezzel párhuzamosan végbement a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása

·         1947 novemberében a nagybankokat és az érdekkörükbe tartozó vállalatok magyar tulajdonú részvényeit, 1948 márciusában a középüzemeket, 1949 végén pedig a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató és a külföldi tulajdonban lévő üzemeket államosítottak

·         köztulajdonba vették a bérházakat, visszaszorították a magánkisipart és a kiskereskedelmet, aminek következtében nagymértékben visszaesett a lakossági szolgáltatások színvonala

·         a „szövetkezeti mozgalmat” azzal kezdték, hogy a 25 katasztrális holdnál nagyobb birtokkal rendelkezőket kulákká nyilvánították, s eleve teljesíthetetlen adó- és beszolgáltatási kötelezettségeket róttak ki rájuk

o   a rendőri fellépés alapja ellenük ezután gazdasági bűncselekmény, a közellátás „szabotálása” lehetett

·         megtörtént az iskolák és a kultúra államosítása is, így az állam ezen a téren is monopolhelyzetbe került

A Rákosi-korszak korszakolása

·         a magyarországi egypártrendszerű diktatúra legsúlyosabb időszaka kapta a Rákosi-korszak vagy -rendszer elnevezést

·         szokták „ötvenes éveknek” is nevezni, bár a két megjelölés időben nem fedi egymást

·         a Rákosi-klikk teljhatalma ugyanis 1948/49 fordulójára épült ki és 1956 nyaráig tartott

·         1953-ban pedig – a Sztálin halála miatti bizonytalanság légkörében – átmenetileg megrendült

Koncepciós perek

·         1949 januárjától – szovjet tanácsadók közreműködésével – koncepciós perek sorozata kezdődött

a Rajk László és társai letartóztatása

·         a „Rajk banda bűnügye” nemcsak az MDP-n belüli – az ún. moszkoviták és a magyarországi kommunisták közötti – hatalmi harccal, hanem a szovjet–jugoszláv ellentéttel is összefüggött

o   a koncepció szerint ugyanis a perbe fogottak az imperialisták és Tito javára kémkedtek

o   a Rajk-ügy (egy 30 perből álló, 141 személyt érintő, 15 halálos ítélettel záruló sorozat) alkalmat adott további tisztogatásokra a párt funkcionáriusi gárdájában, valamint a hadsereg és a rendőrség tisztikarában

·         bebörtönözték többek között Szakasits Árpádot és Marosán Györgyöt

·         az ún. tábornokperekben halálra ítélték Sólyom László vezérkari főnököt és kilenc társát, a katonai bíróságok 1949-52-ig több mint 24 ezer személyt ítéltek el

A katolikus egyházzal szembeni fellépés

·         az egyházak elleni támadás Mindszenty József bíboros érsek letartóztatásával és koncepciós perével vett új fordulatot

·         az esztergomi érsek a magyar politikai konzervativizmus egyik legjelentősebb képviselőjének számított, s nyíltan hirdette, hogy nem ért egyet a magyarországi politikai fejleményekkel, ám perbe fogása és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélése nem ezen, hanem hamis vádakon alapult

·         ugyancsak börtönbe került Ordass Lajos evangélikus püspök, Ravasz László református püspököt pedig az egyházi és a közéletből való visszavonulásra kényszerítették

·         1950 júniusában deportálták a déli határsávban élő szerzeteseket

·         augusztus végén aláírták az állam és az egyház közötti megállapodást

·         a legtöbb szerzetesrendet feloszlatták

o   ebben a püspöki kar kötelezte magát, hogy „támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét”, s fellép azon egyházi személyek ellen, akik megsértik a „törvényes rendet”