§ a Függetlenségi
Nyilatkozat
·
Kossuthék
az olmützi alkotmányra már akkortól válaszolni akartak
·
a
magyar csapatok győzelmei kellettek, hogy ezt megtehessék
·
a
függetlenséget korábban a reformkorban senki nem támogatta
o
az
állam vezetői most is megosztottak voltak a kérdésben, de végül Kossuth
álláspontja győzött
o
a
nyilatkozatot a debreceni Nagytemplomban hirdették ki
·
a
Nyilatkozat tartalma
o
Magyarországot
független államnak nyilvánították
o
kimondták
a Habsburg-ház trónfosztását
o
a
királyságot azonban nem szüntették meg, de királyt sem választottak
§ amíg nincs király,
kormányzó vezeti az országot
§ Kossuthot
választották kormányzóvá
o
új
kormányt is kineveztek a Honvédelmi Bizottmány helyébe: ezt Szemere Bertalan
vezette
·
a
függetlenség kinyilvánításától azt várták, hogy Európa államai elismerik
Magyarországot, s ezzel diplomáciai segítséget adnak a magyar szabadságharcnak
o
ez
nem következett be: Anglia és Franciaország is fontosnak tartotta az oroszokkal
szembeni egyensúly miatt egy erős Ausztria fenntartását, így nem ismerték el a
független Magyarországot
o
a
szabadságharc bukása
§ Ferenc József
1849. május 1-én levélben kért segítséget a magyar szabadságharc leveréséhez I.
Miklós cártól
·
Mi
volt az alapja annak, hogy az oroszok segítsenek a Habsburg Birodalomnak?
o
a
napóleoni háborúk után Klemens von Metternich herceg hívta életre a Szent
Szövetséget, ami a régi rendet hivatott fenntartani Európában
o
az
oroszok ennek tagjai és ez alapján érkezik orosz haderő Magyarország ellen
§ 200 000 orosz
katona érkezett Magyarországra
·
az
osztrákok 170 000-en, a magyarok 132 000-en voltak
·
így
a szabadságharc lényegében eldőlt
§ Görgeyék próbáltak
csatákat vállalni, de maga Görgey is súlyosan megsebesült
·
Temesvárnál
a magyar fősereg vereséget szenvedett
§ Kossuth és a
kormány külföldre menekült, Kossuth előtte Görgeynek adta át a főhatalmat
§ Görgey augusztus
13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert
·
Vajon
miért az oroszok előtt?
o
hogy
kifejezze, hogy nem az osztrákok győzték le a magyar szabadságharcot
A
megtorlás
-
a
megtorlás
o
a
kis megtorlás érvei
§ a magyarok a
Habsburg Birodalom részét képezték, hosszú távon Ferenc Józsefet el kellett
fogadniuk uralkodónak
§ a külföld is
elítélheti a vérengzést
o
a
nagy megtorlás érvei
§ az abszolutizmus
bevezetését gyorsan meg lehet tenni
§ ki kell fejezni,
hogy újabb forradalom nem lehetséges
o
kezdetben
a kis megtorlás volt a téma Bécsben
§ a magyarok
kíméletesen bántak az elfogott császári tisztekkel
§ a magyar
konzervatív nemesek is ezt kérték Bécstől
§ a külföldiek is
ezt kérték: Miklós cár, Palmerston brit külügyminiszter
o
a
magyar fegyverletétellel változott a helyzet, Bécs ekkor már mindent
megtehetett, a bosszú és az érzelmek irányítottak
-
a
megtorlás vezetője: Julius Haynau tábornok
o
15
éves korától harcolt az osztrák hadseregben
o
részt
vett a napóleoni háborúkban is
o
féktelen
gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt
o
korán
elhíresült kegyetlenségéről, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani
o
az
olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el „bresciai
hiénának”
§ Bresciában a
kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó, illetve
lemészároló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan
megvesszőztette
o
szabadságharc
bukása után Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnoka lett
-
Mi volt a szerepe Ferenc Józsefnek?
o később
a megtorlásokban való felelősségét próbálták minél inkább kisebbíteni, és a
vérengzéseket egyedül Haynau számlájára írni
o az
azonban több mint valószínű, hogy az uralkodó tisztában volt későbbi
főparancsnoka kegyetlenségével
o nem
véletlenül jelölte éppen őt erre a feladatra
o Ferenc
József dolgozószobájában egészen haláláig őrzött egy képet, mely az aradi
kivégzéseket ábrázolta
-
a
megtorlás menete
o
1850-ig
130 halálos ítéletet hajtottak végre
o
1200-an
kerültek börtönbe
o
50
000 főt kényszersoroztak császári ezredekbe
o
az
aradi vértanúk kivégzése
§ 1849. október 6-án
történik, ez jelenleg gyásznap Magyarországon
§ a szabadságharc 13
tábornokát végezték ki
§ közülük többen nem
magyar származásúak: szerb, horvát, német is található soraikban
§ Haynau először
akasztásról döntött, végül négy személynél golyó általi halálra változtatta az
ítéletet
§ Mi a különbség a
két kivégzési mód között?
·
akasztani
egyszerű bűnözőket szoktak, ez megalázó kivégzési mód
·
a
katonákat golyóval végzik ki
o
Batthyány
Lajos kivégzése
§ Batthyány
kivégzése jogilag teljesen problémás volt – Miért?
·
őt
V. Ferdinánd nevezte ki miniszterelnökké
·
a
szabadságharc kitörésekor lemondott
§ a kivégzésre
Pesten került sor, állítólag azért, hogy neve feledésbe merüljön, ne emlegessék
az aradi kivégzettekkel együtt
-
Haynau
leváltása
o
1850-re
már elég volt Bécs szerint az erőszakból
o
érdekesség
§ Haynau a
szabadságharc után kastélyt vásárolt magának a szatmári Nagygécen és élt is itt,
tehát Magyarországon
§ ez a falu ma a
magyar-román határnál található
-
Haynau a magyar történelem egyik leggyűlöltebb figurája
lett
o tény,
hogy Európában is nagy gyűlölettel tekintettek rá
§ Haynaut
Londonban megverik egy általa meglátogatott sörgyár munkásai
§ a
Budapesti Szemle 1903-as cikke: „Legelőszőr egy zsupp szalmát és egy kötés
szénát ejtettek reá a padlásról s a munkástömeg erre nagy lármával megrohanta,
megdobálták árpával, mindenféle szeméttel, lim-lommal és kezdték páholni
söprűkkel, stb. Mindenfelől ordította a tömeg, hogy *Le a mészárossal*. Haynau
és társai erre keresztültörtek a haragos embertömegen s kiszaladtak a gyárból,
de vesztökre, mert odakünn már mintegy 500 főnyi nép várt reá, többnyire
munkások, kőszénhordók, utczai gyerkőczök és még asszonyok is, kik szitkozódva,
káromkodva ütötték-verték, letépték kabátját a hátáról és hosszú sárga
bajuszánál fogva hurczolták meg végig az úton. A tábornok eszeveszetten futott,
míg végre eljutott egy korcsmához, a melynek nyitott ajtaján át bemenekült a
házba, a korcsmárosné nagy ámulatára és itt elrejtőzött egy ágy alatt.
Legnagyobb szerencséjére a ház ódon szerkezetű volt sok ajtóval s ezért, midőn
a tömeg utána nyomúlt s egymásután föltörte az ajtókat, nem akadtak reá. Meg is
ölték volna talán, ha a megrémült korcsmárosné nem küldött volna gyorsfutárt a
rendőrökért, a kik aztán kiszabadították s a fölizgatott tömeg átkozódásai közt
elvitték.”
o legendák Haynau halála kapcsán
§ egy fejsérülése
utóhatásaként Haynau rendszeresen elvesztette eszméletét, 1853-ban halt meg
§ 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben –
ez tény – de a fáma szerint ekkor valójában nem halt meg, csupán szokásos kínzó
rohamainak egyike érte el, melyek során gyakran elvesztette eszméletét
§ a történet szerint a táborszernagyot ilyen állapotban, élve
kezdték el boncolni, és végül egy, a lüktető agyba vágott szike végzett vele
§ mások szerint Haynaut katonai pompával eltemették, majd – lánya
kérésére – exhumálták holttestét; a história szerint ekkor véres körömmel,
hason fekve találtak rá
§ fontos hangsúlyozni, hogy ezek a történetek nélkülöznek minden
valós alapot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése