A
Habsburgok álláspontja
-
Miért
egyeznek bele márciusban a Habsburgok mindenbe?
o
kényszerből
o
nem
csak Pesten és Bécsben törtek ki forradalmak, de a Habsburg Birodalomhoz
tartozó Észak-Itáliában is
o
a
Habsburg-haderőnek főleg az itáliai városokban kellett rendet tenni
o
Magyarországon
nem lett volna lehetőségük a haderő bevetésével keresztülvinni akaratukat
-
a
helyzet megváltozott augusztusra-szeptemberre
o
az
európai forradalmakat leverték
o
a
Habsburg-hadsereg bevethetővé vált Magyarország ellen is
o
kiderül
a magyarok számára is, hogy a kivívott eredmények veszélyben vannak
-
a
Habsburgok támadása
o
az
uralkodó először kifejezte, hogy Magyarország szüntesse meg az önálló
pénzügyminisztériumot és hagyja abba a hadsereg szervezését
o
1848
szeptemberében pedig egy Habsburgok által támogatott horvát hadsereg támadt
Magyarországra Jellacic bán vezetésével
-
a
magyar kormány lemondott
o
Batthyányiék
nem háborúra készültek
o
az
itt helyet kapó politikusok más feladatot, a polgári átalakulás levezénylését
vállalták el feladatként
o
Széchenyi
gróf elméje megborult a horvát támadás után, őt elmegyógyintézetbe szállították
-
az
új magyar kormány neve: Országos Honvédelmi Bizottmány
o
vezetője
Kossuth
o
Kossuth
elkezdte körbejárni a magyar városokat, ahol toborzó beszédeket mondott el
o
e
mellett pénzjegyeket, az ún. Kossuth bankókat adott ki
A szabadságharc
-
a
szabadságharc kezdete
o
Jellacic
támadása
§ Jellacic horvát
bán a csapataival szeptember 11-én Magyarországra támadt a Habsburgok
felhatalmazásával
§ a honvédseregek
szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével győzelmet arattak felette
·
a
magyar seregek főleg újoncokból álltak
§ Jellacic Bécs
irányába igyekezett kimenekülni az országból, míg a magyar csapatok üldözték őt
§ mikor Jellacic
átlépte a Lajta folyót, ami Ausztria és Magyarország határa volt a magyar sereg
megtorpant
·
Mi
lehetett a probléma számukra?
o
eddig
a magyar csapatok Magyarország területét védték, ha tovább üldözik Jellacicot,
akkor lényegében támadó hadjáratot valósítanak meg, mert belépnek Ausztria
területére
·
végül
a lehető legrosszabb döntés született: pár nappal később átkeltek a Lajtán,
ekkorra az osztrákok rendezték soraikat és Schwechatnál nagy vereséget mértek a
magyar csapatokra október 30-án
o
Kossuth
a magyar csapatok vezetőjévé a fiatal huszártisztet, Görgey Artúrt bízta meg
§ a magyar
hadsereg állapotát sok probléma jellemezte
·
a
haderő nagy része gyengén felszerelt újonc volt
·
sok
kaszával harcoló, cipővel sem rendelkező parasztfiú harcolt a seregben
·
a
nemesek nehezen működtek együtt a paraszti származású katonákkal
·
a
tiszteket, akik korábban a császári hadseregben harcoltak foglalkoztatta a
kérdés, hogy harcolhatnak-e most a császár ellen
·
a
schwechati vereség miatt a magyar katonák önbizalma is alacsony volt
o
változások
a birodalomban
§ a kormány a
gyengeelméjű V. Ferdinándot lemondatta és helyette a 18 éves Ferenc József lett
az új császár
·
az
új császár nem koronáztatta meg magát magyar királlyá
o
azért,
mert így nem kötötte őt az áprilisi törvényekre tett eskü
§ a császári
csapatok 1848 decemberében Windisch-Grätz tábornok vezetésével megindultak
Magyarország ellen
·
a
magyar kormány Pestről Debrecenbe költözött
·
a
korábbi miniszterelnököt, Batthyány Lajost Windisch-Grätz elfogatta
o
a
kápolnai csatavesztés
§ az osztrák
csapatok jelentős túlerőben voltak
§ Görgey azt a
taktikát választotta, hogy folyamatosan visszavonul az ország észak-keleti
részére
·
ez
időt adott neki a hadsereg újjászervezésére és a becsalogatott osztrák haderő
számára is nehezebb Bécstől távolabb helytállni
·
Görgeyvel
nem értett egyet Kossuth, aki az ország fellelkesítése miatt mindenféleképpen
akart egy győztes csatát
o
kettejük
ellentéte a szabadságharc végéig megmaradt
§ a magyar haderő
1849 februárjában egyesült Észak-Magyarországon
·
Kossuth
Görgey helyett egy lengyel hadvezért, Henrik Dembinskit nevezte ki a haderő
főparancsnokává
o
Dembinski
egy 1830-as lengyel felkelés hőse volt
o
rossz
választásnak bizonyult: nem ismerte a magyar terepet és rossz döntéseket hozott
§ az 1849. február
26-28. közti két napos kápolnai csatában Windisch-Grätz legyőzte a magyar
fősereget
§ két
következménye volt
·
az
olmützi alkotmány
o
ez
semmisnek nyilvánította az áprilisi törvényeket és Magyarországot beolvasztotta
a Habsburg Birodalomba
o
azért
Olmützben adta ki Ferenc József, mert a bécsi forradalom miatt az uralkodói
udvar ebbe a városba költözött Bécsből
·
a
magyar haderők vezetője újra Görgey Artúr lett
o
a
magyar haderők 1849 tavaszán több fronton is sikereket értek el
§ Bem József
(becenevén Bem apó) lengyel tábornok vezetésével Erdélyt sikerült
felszabadítani a császáriak alól
§ a tavaszi
hadjárat
·
Görgey
pedig Észak-Magyarországon ért el jelentős sikereket
·
a
fő cél a császári haderő bekerítése volt
·
Görgey
folyamatosan nyerte áprilisban és májusban a csatákat
o
a
leghíresebbeket Tápióbicskénél és Isaszegnél
o
bevette
Buda várát is
·
a
császári csapatok azonban fegyelmezetten vonultak vissza, így bekerítésük nem
sikerült
Magyarország területének
nagy része 1849 tavaszán magyar kézre került
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése