A pozsonyi felirati küldöttség
-
március
15-én indult útnak Kossuth és csapata Pozsonyból Bécsbe, hogy elfogadtassa a
felirati javaslatot
-
a
bécsi forradalom hatására az uralkodó mindent aláírt és az addigi
kormányszékeket megszűntetve magyar kormányt nevezett ki
-
az új
kormány
o vezetője Batthyány Lajos gróf
lett
o Széchenyi a közlekedésügyi,
Deák az igazságügyi minisztériumot kapta, Kossuth pénzügyminiszter lett
Az áprilisi törvények
-
az új
kormány gőzerővel munkához látott, hogy a reformköveteléseket törvénybe
foglalja
-
a
törvényeket az uralkodó április 11-én szentesítette, ezért áprilisi
törvényeknek nevezzük
-
ez az
igazi győzelme a forradalomnak, sokáig nem is március 15-e volt az ünnep, hanem
április 11-e
-
a
törvények
o az új magyar államszervezet
§ a törvényeket az országgyűlés
hozta
·
évente,
Pesten ülésezett
§ megmaradt a felsőtábla
§ az alsótábla
·
már
nem a rendek, vagyis a nemesek, a polgárok és az egyháziak kaptak helyet
·
népképviseleti
országgyűlés jött létre, vagyis az ország lakossága származástól függetlenül
küldött megyénként képviselőket
o 377 választókörzetet
alakítottak ki, ezek választották a képviselőket
o 3 évente választottak volna
újra
·
azonban
itt is volt korlátozás: nem szavazhattak a nők, a 20 éven alattiak és egy
vagyoni határt is húztak, így a legszegényebbek sem
o a legalább 100 forint éves
jövedelemmel rendelkezők szavazhattak
·
Magyarország
lakosságának 8%-a volt választó, ami a korabeli európai államok között
viszonylag magasnak mutatkozik
o korábban, amikor a nemesek
küldtek képviselőket az ország lakosságának 1,6%-a szavazhatott
§ a végrehajtást a kormány
intézte
·
a
Magyar Kancellária, a Magyar Kamara és a Helytartótanács megszűnt
§ a király szerepe erősen
korlátozódott
·
csak
úgy hozhatott rendeletet, ha abba a kormány is beleegyezett
o jobbágyfelszabadítás
§ a földesurakat az állam fogja
kártalanítani
§ egy probléma akadt: a
zsellérek
·
a
zsellérek föld nélküli jobbágyok voltak, így az ő helyzetük nem változott
·
ők azt
akarták, hogy a nemesi birtokokból földet osszanak nekik és ezért földfoglaló
mozgalmakat indítottak
·
ezeket
a Batthyány-kormánynak le kellett vernie
o közteherviselés
o a cenzúra eltörlése
o az ősiség törvényének
eltörlése
o a nemzetőrség felállítása
o unió Erdéllyel
A magyar hadsereg felállítása
-
Milyen
követelése volt a márciusi ifjaknak a hadsereggel kapcsolatban?
o hogy a magyar katonák térjenek
haza
o ebbe az uralkodó nem egyezett
bele
-
a
Barthány-kormány így önálló magyar hadsereg felállítását kezdte meg
o az országgyűlés Kossuth
kérésére megszavazott 200 000 újonc katona felállításához szükséges
pénzösszeget (ez 42 millió forint volt)
A
nemzetiségi kérdés
-
a nemzetiségekről általában
o
Mit jelent az, hogy „nemzetiség”?
§ azok a népek egy államban, akik kisebbségben vannak
§ nem ők az államalkotó nép
§ románok, szlovákok, szerbek, németek, ruszinok
§ a magyarok voltak a legtöbben, de így is 50% alatti
volt a létszámuk
-
a nacionalizmus
o
Mit jelent ez a fogalom?
§ a nemzeti fejlődés általános európai eszmei áramlat
volt, a felvilágosodás része
§ a francia forradalom révén terjedt el
§ az egyes népek, nemzetiségek számára fontossá válik,
hogy kik is ők, elkezdik kutatni, fejleszteni nyelvüket, kultúrájukat
·
a nyelvújító mozgalom
·
magyar nyelvű regények
megjelenése
·
a nemzeti könyvtár, múzeum,
tudományos akadémia felállítása
·
magyar nyelvű színházak
megjelenése
o
a nacionalizmus terjedése
§ kezdetben Nyugat-Európában jelentkezett, de pár évtized
alatt elérte Közép-, majd Kelet-Európát, később más földrészeket is
-
a nemzetiségi kérdés
o
Mi okozhatott problémát
Magyarországon a nacionalizmus kapcsán?
§ nem csak a magyaroknál, hanem az egyes nemzetiségeknél
is jelentkezett a nemzeti érzés
§ kezdetben nemzeti nyelvi es irodalmi mozgalmak jöttek
létre
·
a románoknak is fontossá vált a
román nemzeti nyelv használata, a román nyelvű színház, stb.
§ majd hamarosan politikai kívánalmakkal leptek fel,
kollektív elismerést követeltek vagy éppen területi igényeket fogalmaztak meg
o
Hogyan vélekedtek a
reformellenzékiek a nemzetiségi mozgalmakról?
§ a reformellenzékiek nem támogatták a nemzetiségi mozgalmakat,
úgy gondolták a magyarságnak uralni kell ezeket a népeket
§ pl: 1844:II tc.: „az ország határán belüli iskolákban a közoktatási
nyelv a magyar legyen”
·
ez azt jelenti, hogy a
románoknak, szlovákoknak szintén magyarul kell beszélniük a közintézményekben
o
Hogyan reagálhattak erre a
nemzetiségiek?
§ mivel a Batthyány-kormány sem szólt a nemzetiségekről,
ezért 1848 tavaszán nemzetiségi mozgalmak bontakoztak ki
§ a szerbek, a szlovákok és a románok saját nyelvüket
akarták használni
§ igényeiket a Batthyány-kormány visszautasította
§ a nemzetiségek szövetségesre ismertek a magyarok
hátában a becsi kormányzatban és fegyvert ragadtak követeléseik kicsikarására
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése