-
a
hadügyi reform és birtokpolitika
o
korábban
Magyarországon csak a királynak volt hadserege, a báróknak jóval kisebb
birtokaik voltak, nem tudtak haderőt kialakítani
o
Béla
terve: a királyi mellett nagy hadereje legyen a báróknak is, így együtt meg
tudják védeni az országot
o
korábbi
politikáját megváltoztatva nagy birtokadományozásba kezdett és a létrejövő
nagybirtokos báróknak engedélyezte a magánhadsereg tartását
§ Kik lettek ennek
a tagjai?
§ a királyi
szerviensek rétegéből kialakuló nemesség
·
ez
azonban nem a nyugati típusú hűbériség, ugyanis a nemesek nem kaptak földet
uruktól, csak védelmet és ellátást és ennek cserében katonáskodtak nála
·
őket
familiárisoknak nevezzük
o
a
latin familia szó családot jelent, lényegében családtagok voltak
o
Béla
nem akart lemondani az erős királyi haderőről sem
§ kunok –
korszerűtlen, könnyűlovas, de nagy létszámú és csak a királytól függő haderő
§ a városok
katonákat állítottak ki neki
A magyar társadalom a 13. század végén
-
hosszú
ideig tartó átalakulás után a magyar társadalom a 13. század végére jól
elkülöníthető és megszilárduló csoportokra oszlott
-
a
bárók: hatalmas birtokokkal rendelkeznek ekkor már és a királlyal vetekedő
haderővel
-
a
nemesek: a báróktól függnek
o
az
Aranybullában voltak felsorolva előjogaik
§ adómentesség
§ csak a védekező
háborúk idején kötelesek hadba vonulni
§ a király tudta
nélkül nem ítélhették el őket
§ törvényes ítélettel
lehetett csak elfogni őket
-
jobbágyság:
a nyugat-európaihoz hasonló szolgáltatásokkal tartozott földesurának
Az Árpád-ház kihalása
-
IV.
Kun László
o
kun
származású és főleg a kunok között élt
o
uralkodása
idején a bárókkal hadakozott, már nem uralta saját országát
-
III.
András
o
nem
volt utódí, halálával kihalt az Árpád-ház
Árpád-kori emlékek
o
várak
§ ezek közül is a
kővárak – Ezek mikor épültek?
·
a
tatárjárás után
§ a magyarországi
várak nagy része azonban más okok miatt a 19. században elpusztult, többnyire
csak várromjaink vannak
§ e mellett a
várakat az idők folyamán átépítették, fejlesztették, így lassan eltűntek, lecserélődtek
a valójában 13. századi részek
o
templomok
§ templomból egy
pár maradt fenn Árpád-kori formájában
·
általában
kicsik voltak
·
téglalap
alaprajzúak voltak
o
az
ösküi kápolna rotunda, ami kör alapú
·
kőből
épültek
·
gyakran
tornyuk sem volt
a leghíresebbek: Ják, Csempeszkopács, Zsámbék, Öskü
-
magyar
nyelvemlékek
o
az
építészeti emlékek mellett még a két leghíresebb magyar nyelvemlékről beszélünk
§ az első magyar
szavak
·
Milyen
nyelvűek az árpád-kori dokumentumaink
o
latin,
hiszen az egyház nyelve a latin volt
·
azonban
voltak olyan szavak, amit nem tudtak lefordítani latinra, nem volt megfelelője,
vagy az írnok nem tudta a latin szót
·
így
előfordulnak olyan latin nyelvű oklevelek, amikben találhatunk magyar szavakat
·
Milyen
szavak lehettek, amiket nem tudtak lefordítani?
o
főleg
tulajdonnevek: személyek vagy települések nevei
·
a legrégibb magyar kifejezés, amit ismerünk a tihanyi apátság alapító-okleveléből
származik
§ Fehérvárra menő
hadi út
§ az apátság által
kapott egyik birtok határát jelezték így az oklevélben
§ az első
összefüggő magyar szöveg: „Halotti beszéd és könyörgés”
·
1200
tájáról származik
·
egy
temetési búcsúztató
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése