Zrínyi Miklós
(1620-1664) és hadjáratai
-
Zrínyi
Miklós, a személy
o
a
Zrínyi-család
§
a Zrínyi
család ősi horvát família
§
a család
tagjai hagyományosan a horvátországi bán címet viselték, a déli végek védelme,
a török elleni harc hagyományaik meghatározó eleme volt
§
a 16. században válnak az ország egyik
legnagyobb birtokosaivá
§
nyelvismerete
·
Zrínyi
Miklós egy természetes módon sokkultúrájú, soknyelvű közegbe született bele,
gyermekkorának nyelve egyként lehetett a horvát és a magyar
·
mivel a
család igen sok szállal kötődött Itáliához – a Zrínyiek velencei patríciusi
ranggal is büszkélkedhettek –, természetes volt az olasz nyelv ismerete is
·
az
iskolában elsajátított latinnal, a társalgási nyelvként szereplő némettel és a
végvidéki érintkezésekben hasznos törökkel együtt hat nyelv ismerete
-
törökellenes
harcok
o
a
családi hagyományoknak megfelelően, birtoka védelmében állandó harcokat
folytatott a törökök ellen
o
vitézsége
közbeszéd tárgya volt
o
elvei,
céljai
§
elismeri a Habsburgok jogát a magyar koronához
§
az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással,
nemzeti párt szervezésével kívánta elérni
§
nemzeti sereg felállítását szorgalmazta, mely
nagyrészt a nemesség áldozatvállalásán múlik
o
az
1660-as évek
§ 1661-ben felépítette
Új-Zrínyivárat (Új-Zerin)
·
a Hódoltsági területen (pofátlanul), ráadásul
uralkodói engedély nélkül
·
a bécsi udvar tiltakozása ellenére
·
téli
hadjárat
·
1664. január-februárban téli hadjáratot
vezetett: az akkori hadtudomány szerint lehetetlen vállalkozás során
kihasználta, hogy a törökök nem szerettek télen mozogni
·
húszezer fős seregével 240 kilométerre hatolt be
ellenséges területre
·
felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki
Dráva-hidat, előkészítve a tavaszi háborút
·
a
törökök elfoglalták és felrobbantották Új-Zrínyivárat
·
a bécsi Haditanács a nagyvezír
közeledtének hírére visszarendelte Zrínyit és Montecuccolit nevezték ki
parancsnoknak
·
a várat a törökök teljesen a földdel tették
egyenlővé, a várárkot is betemették, ma sem látszik semmi a Mura partján
o csak
az utóbbi évek ásatásai találták meg a vár maradványait
·
szentgotthárdi
csata, 1664
·
augusztusban a szövetséges csapatok hatalmas
diadalt arattak
·
a
vasvári béke
·
a törökökre nézve volt előnyös
·
a török hódításokat szentesítette
·
a Habsburgok a magyar rendek megkérdezése nélkül
kötötték 1663-64-ben nagy hadi sikereket
aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a
szultánnal
-
irodalmi
munkássága
o
Zrínyi
elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek
§
ennek
ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom
legkiemelkedőbb alakja: írói-költői munkássága a legnemesebb értelemben vett
nemzetszolgálat
o
Szigeti
veszedelem
§
eposz
§
dédapjának,
a szigeti hősnek állított emléket
o
Mátyás
király életéről való elmélkedésekben (1656-57)
§
Zrinyi
az eszményi uralkodó alakját kívánta bemutatni: a mű tanulsága szerint az
ország érdekeinek valódi képviseletét csak egy nemzeti uralkodótól lehet
elvárni
§
ez
egyben a Habsburgok éles bírálata is volt, hiszen a bécsi udvar a törökkel való
béke fenntartása érdekében gyakran magára hagyta a török torkában
élethalálharcot vívó országot, és „rákháton hozza” a segítséget
-
halála
o
1664. november
18-án több magyar és horvát főúrral vadászni ment Csáktornya
környéki kursaneczi erdőbe
o
a vadkan
a lábán és a fején három sebet is ejtett, ezek közül a nyakon szerzett
sebesülés volt a legsúlyosabb, ez ölte meg
o
jellemző,
hogy sokan nem tudták elfogadni a baleset tényét: összeesküvésről, udvari merényletről beszéltek
A Wesselényi-féle
összeesküvés (1666-1670)
-
Milyen hatása
lehetett a vasvári békének a magyar főurakra?
o sokan
a Habsburgok ellen fordultak
o néhány
magyar főúr úgy gondolta, hogy a törökkel szövetkezve lehet ebből a kiúttalan
helyzetből kiutat találni
-
1665-ben Zrínyi Péter (horvát bán), Wesselényi Ferenc
(nádor) és Frangepán Ferenc XIV. Lajossal, majd érdektelenségét (nem sok előnyt
jelentett volna neki a támogatás) látva a törökkel kezdett tárgyalásokat
o egy
erdélyihez hasonló állapoton gondolkoztak: a szultán vazallusává váltak volna,
éves adót fizettek volna a Portának, ha cserébe a törökök garantálják a szabad
királyválasztás jogát
-
1667-ben a szervezkedés addigi vezetője, Wesselényi
Ferenc nádor elhunyt
-
a nádor helyére pályázó Nádasdy Ferenc országbíró úgy
gondolta Bécsben jó pontokat szerez, ha pár dolgot megszellőztet magyar főurak
mozgolódásából
-
az udvar könnyen felgöngyölítette az ügyet
o megtorlás
§
Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy
Ferencet és 13 nemesi résztvevőt fő- és jószágvesztésre ítélnek
-
hatása Magyarországra: az abszolút módszerek bevezetése
o Bécs
elérkezettnek látta az időt, hogy megváltoztassa az 1608-ban a király és a
rendek között kialakított hatalommegosztást
o az
elv: a felkeléssel Magyarország eljátszotta sorsát az önigazgatásra, így az
országgyűlés megkérdezése nélkül, rendeletekkel kell kormányozni
o a
rendelkezések
§
nem választanak nádort
§
a magyar végvári katonák helyett német zsoldosok
védik a határt
§
az adókat drasztikusan felemelték
§
felújították a protestánsüldözést
·
sokakat börtönbe juttatttak vagy gályarabságra
kárhoztattak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése