Az eretnekek
-
Mi is az eretnekség?
o valamilyen
eltérés a Katolikus Egyház által elfogadott hitelvektől vagy vallásgyakorlástól
o csak
keresztény lehet eretnek, zsidó vagy muszlim nem eretnek, hiszen más valláshoz
tartozik
o példák
arra, mit tekint az egyház eretnekségnek
§
pl: nem fogadja el valaki, hogy Krisztus egyben
ember és isten is volt
§
a kereszt szimbólum elutasítása (elégették a
kereszteket, alapja ugyebár a bálványimádás elleni fellépés, csak a hívő és az
Isten van)
§
a világot nem isten, hanem a Sátán teremtette és
ezért az gonosz és erkölcstelen, csak a mennyországot teremtette Isten
§
a szentek ereklyéinek nincsenek hatásai
§
a Bibliát olvasnia kell a laikusoknak (nem
papoknak) is
o általában
az evangéliumi szegénységhez akarták visszatéríteni az egyházat
§
mikor a hivők bizonyos okokból újra a valláshoz
fordulnak, előtérbe kerül az ősi, eredeti keresztény elvek szerinti élethez, s
így az evangéliumi szegénységhez való visszatérés
-
Miért alakulnak ki az eretnekmozgalmak?
o beszéltük,
hogy a kora középkor végén az egyházban erkölcsi válság alakult ki, ezek a
katolikus egyház „sötét évszázadai”
o sokan
változtatni szerettek volna, így egyre több olyan közösség alakult ki, amely
szembehelyezkedett az egyházzal
§
az eretnekmozgalmakat választó emberek tehát nem
kibújni akartak szigorú egyházi szabályok elől, nem a könnyebb életet, az
alacsonyabb normákat keresték, hanem ellenkezőleg: erkölcsösebb életet akartak
élni
o a
reformmozgalmak egy része az egyházon belül indult VII. Gergely irányításával, de
voltak ettől független mozgalmak is
§
ezek a mozgalmak általában kérték a felvételüket
a katolikus egyházba, nem azzal szemben, azon belül, azt bírálva jöttek létre
§
amely mozgalmakat az egyház nem fogadott el
eretneknek számítottak
§
olyan is előfordult, hogy a pápa engedélyezte
egy születő mozgalomnak, hogy az egyház szervezetén belül új rendet alakítva
tanítsanak, imádkozzanak
o az
eretnekmozgalmak elsősorban városokhoz kötődnek
-
Hogyan harcolt az eretnekek ellen a pápa?
o kiközösítés
o keresztes
hadjáratok
o inkvizíció:
olyan egyházi bíróság, melynek feladatai az eretnekek felkutatása és elítélése
Az inkvizíció
-
az inkvizítorok
o nem
papok vezették, hanem profi inkvizítorok, akik erre voltak kiképezve és teljes
állásként látták el feladatukat
-
a vizsgálat módja
o az
inkvizítorok általában párban utaztak városról városra, faluról falura
§
bejelentették megérkezésüket, és a helyi templomban
egy nagy gyűlést tartottak
§
aki nem ment el az már gyanússá vált
§
kijelentették, hogy aki egyből bevall dolgokat
vagy információkat ad az eretnekekről kis büntetésre számíthat, de ha valaki
tartogatja azokat később sokkal rosszabbul jár
o nagyon
sok iratanyagot készítettek: mindent feljegyeztek a kihallgatások során, így
könnyen tudták hazugságon vagy ellentmondáson kapni a vádlottat
§
ezek a történészek számára is felbecsülhetetlen
értékű dokumentumok
o folyamatosan
feszültségben tartották a vádlottat
§
nem adtak át információkat neki
·
nem tudták ki jelentette fel őket és a
bizonyítékokhoz sem fértek hozzá
§
kifejezték, hogy jobb az azonnali beismerés,
mint egy évekig tartó hosszú vizsgálat és tárgyalás
o az
eretnekség megállapításának egyik elterjedt módja a csirke-próba volt
§
egy igen elterjedt eretnek nézet volt a
lélekvándorlás tana: ha valaki meghal a lelke egy közelben való élőlénybe száll
át
§
vagyis nem öltek meg állatot, mert ember lelke
lehetett benne
§
at inkvizítorok azt kérték a vádlottól, hogy
öljön meg egy csirkét
-
a tárgyalás
o teljesen
titokban zajlott
o kínzásokat
alkalmazhattak, ha valakiről úgy gondolták, hogy rejteget valamilyen információt,
vagy nem vonja vissza eretnek nézeteit
§
az inkvizítorok ugyanazokat a kínzásokat
használták, mint a világi bíróságok, az csak legenda, hogy külön, kegyetlen
eszközeik lettek volna
o nagyon
szigorúan büntették, ha valaki igaztalanul vádolt valakit eretnekséggel vagy
hamisan tanúskodott valaki ellen
§
ha valaki kitalálta ki vádolhatta meg, írt egy
listát, akik utálják őt és rajta voltak a vádolói gyakran szabadon távozhatott
o lehetséges
ítéletek
§
ártatlan valaki
§
bizonyítékok hiányában szabad, de később újra
kezdhetik az ügyét
§
bűnös
-
az ítélet végrehajtása
o kezdetben
meg akarták győzni az eretnekeket, majd ha ez nem sikerült, csak akkor
akasztották fel őket
§
a kivégzés igazából kudarc volt az
inkvizítoroknak, mert elsődleges céljuk a katolikus hitre való visszatérítés
volt
o a
lehetséges büntetések
§
zarándoklat megtétele
§
börtönbüntetés
§
kivégzés
·
ha valaki nem vonta vissza tanait vagy
másodszorra találták bűnösnek
·
általában máglyán égették el
A koldulórendek
-
az eretnekmozgalmakkal szemben az inkvizíció és a keresztes
hadjáratok azonban nem jártak sikerrel
o olyan
megoldást kellett kitalálni, ami nem megbünteti a már létező eretnekeket, hanem
megelőzi, hogy az eretnekség elterjedjen
o ezt
a feladatot, a 13. századtól létrejövő koldulórendek kapták
o életmódjában
az eretnekek által hirdetett evangéliumi szegénységet hirdeti, de hű a pápához
-
kialakulásuk, létrejöttük oka
o a
12. század végén Európában egyre fejlettebbé váltak a városok
o a
katolikus egyház azonban sokáig nem foglalkozott a városokkal
§
az egyház egyre inkább elzárkózó lett: a sok
szerzetesrend a világtól elzárt helyen alakult ki
§
a városok nagy szabadságot harcoltak ki a 13.
századra, a püspököknek sem volt beleszólása a város ügyeibe, mint korábban
§
a városok a fejlődő tudományos élet színterei is
voltak, ami szintén erősítette az egyháztól való eltávolodást
o és
az eretnekség elsősorban a városokban jelentkezett
§
a városok lakói az eretnek szónokokban látták az
igazi kereszténység meggyőzőbb képviselőit, mint a nagy gazdagságra szert tett
püspökökben vagy a távoli kolostorokban
-
a ferencesek
o a
legelső és legjelentősebb koldulórend
o Assisi
Szent Ferenc – a ferencesek alapítója
§
apja ruhakereskedő, vagyis városi polgár
·
későbbi sikereinek ez egyik eleme: a városiak
maguk közül valónak érezték és ténylegesen tudta, mire van szükségük
§
húszas éveiben elhatározta, hogy megtagadja
addigi életét és azt, amit apja szánt volna neki
·
egy templomban hangot hallott, miszerint újra
kellene építenie a város határában álló romos kápolnát
·
az utcán kéregetni kezdett a célért és családja
ruháinak egy részét is eladta
·
apja a város főterén vonta kérdőre, ahol Ferenc
levetkőzött, mondván nincs szüksége semmire tőle és megszakítja családjával a
kapcsolatot
·
a Bibliában Jézus mondja híveinek, hogy pénz és
bármilyen csomag nélkül, mezítláb menjenek prédikálni az emberek közé és Ferenc
ezt szó szerint értelmezte
·
a pápát kis követő közösségével arra kérte, hogy
új rendet alapíthasson
·
idős korában megjelentek nála a stigmák
-
a rend fő jellemzői
o a
városokban működtek és fő céljuk az volt, hogy versenyre keljenek az eretnek
szónokokkal és a hívek inkább maradjanak a katolikus egyházban, mint hogy
eretnek-szekták követői legyenek
o a
közösség szintjén is szegénységet fogadtak
§
napról napra éltek
§
a tervezés Isten elleni gondolat és a
középkorban nem is terveznek nagyon előre az emberek, így vagyon sem kell,
napról napra éltek, az Úrban bíztak, hogy az gondoskodik róluk
§
Ferencről különösen ismert volt, hogy nem
tervezett előre, haladni is össze-vissza kitérőkkel haladt és ha az erdőben
madarakkal találkozott, akkor nekik prédikált
·
a sztori szerint Ferenc reggelente addig
forgott, míg el nem szédült, és ahogy elesett, amerre a feje állt arra indult
el és kezdte téríteni azokat, akikkel először találkozott
o koldultak
§
az emberek kisebb adományokkal segítették őket
§
nagy adományokat kezdetben nem fogadtak el, csak
amennyi az aznapi megélhetésüket biztosította
o prédikáltak
o vitatkoztak
§
vitatkoztak a hitről az emberekkel: nem kellett
elfogadni mindent, hanem ellen lehetett mondani: ez pont a városlakók világa: a
kereskedők, kézművesek alkudoztak, vitatkoztak, ez az ő terepük
o gyóntattak
§
korábban a pap semmit nem kérdezett, csak
kikereste a listából az adott bűn büntetését
§
a ferencesek elbeszélgettek a bűnről: miért
tetted, megtennéd-e újra, részeg voltál-e és megpróbálták megérteni az okokat,
így alkudozni is lehetett a büntetésről
A középkori város
A városok
kialakulása a középkorban
- a
középkorban gyors városiasodás indul meg
- a
kora középkorban szinte teljesen eltűntek a városok, a lakosság az
uradalmak falvaiban élt
- a
városok kialakulása
- erődített
helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem
útvonalaihoz
- a
püspöki székhelyek
- a
világi uradalmak várai
- útvonalak
kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek
találkozásánál, folyók mentén
- a
középkori városok első lakói
- a
föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről
menekültek
- a
jobbágyok is szerencsét próbálhattak
- ha
egy jobbágy 1 év 1 napot a városban tartózkodik és földesura nem keresi
a város polgárává vált – „A városi levegő szabaddá tesz.”
- a
falvak kézművesei szintén az értékesítő helyre vándoroltak
A városok
„szabaddá válása”
- a
kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán
feküdtek
- kezdetben
az egy uradalom területén kialakuló városokat földesuraik hasonlóan
kezelték, mint a jobbágyokat
- a
jobbágy és a városlakó is fizetett adót, terményt a földesurának és a
királynak is
- a
földesúr bíráskodott a területe felett és egyéb juttatásokban is
részesült
- a
lakosok szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját
maguk kezébe vegyék a sorsuk irányítását
- Milyen
célokért küzdöttek konkrétan?
- ne
kelljen adózniuk a földesúrnak
- maguk
szedjenek adót és költhessék a városra
- ne
a földesúr bíráskodjon felettük, hanem ők maguk felett
- maguk
válasszák meg a plébánosukat
- a
városi lakók heves küzdelem után ismertették el szabadságukat a püspökökkel
és a világi földesurakkal
- a
városok a szabaddá válás után
- a
város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, a törvényekkel
szabályozta a város lakóinak életét
- különböző
kiváltságokat nyert el a város
- gazdasági
kiváltságok
- a
földesúrnak egy összegben adóznak
- vásártartás
joga
- lakosok
vámmentessége
- árumegállító
jog
- az
átutazó kereskedőknek kötelező volt portékáikat áruba bocsátani
- jogi
kiváltságok
- a
sikerek után a városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a
városi jogok gyűjteményét
- a
városlakók, azaz a polgárok tanácsot választottak maguk közül, amely a
városi közigazgatás feladatait látta el
- önkormányzat
alakult ki
- a
város élén a polgármester állt
- a
városlakók saját bírákat választanak, nem a földesúr ítélkezett
- egyházi
kiváltságok
- a
város maga választhatta meg papját
A városok
jellemzői
- külső
jellemzők
- fallal
vették körül
- az
utcák szűkek voltak
- nem
volt csatornázás – szemét és bűz
- gyakoriak
voltak a járványok
A városok lakói –
a polgárok
- a
városi társadalomban sok tekintetben egyenlőség volt a tagok között, míg a
középkori társadalom többi csoportjában a hierarchia nagy szerepet
játszott
- a
különbséget a vagyoni helyzet jelentette
- a
gazdag rétegek
- iparosok,
kézművesek
- az
egyes szakmák képviselői szervezetekbe tömörültek, hogy érdekeiket minél
jobban védjék
- ezeket
az egyesületeket céheknek nevezzük
- külön
céhe volt a pékeknek, fazekasoknak, stb.
- szabályozták,
hogyan kell elkészíteni az adott terméket
- meghatározták,
milyen nyersanyagot lehet használni
- milyen
szerszámokat és azokat hogyan lehet használni
- a
munkára fordított időt
- az
árakat is szabályozták, nem lehetett olcsóbban adni valamit
- tiltották
a reklámot
- a
céhekbe való bekerülés
- évekig
inasként kellett dolgozni és kitanulni a szakmát
- az
inasnak egy ún. mestermunkát kellett készítenie, így válhatott
mesterré és alakíthatott ki saját üzletet
- a
céhek elérték, hogy a városi piacon csak a városi céhekbe tartozók
értékesíthessék termékeiket
- a
céhen kívülieket kontároknak hívták és üldözték őket
- a
céh szociális juttatásokat is adott
- halál
után a családot is segítik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése