A népesség
vándorlása
-
egy ország, illetve kontinens népesedése nem csak a
termelékenységi számtól függ, hanem a ki- és bevándorlástól is
o
a 20. század második felében több millióan vándoroltak egyik
országból másikba
- korábbi nagy népmozgási hullámok
o
az aranyláz, és az Amerikába való kiköltözés
§
Magyarországról másfél millió ember vándorolt a dualizmus korában
az USA-ba
-
Mi lehet az oka a népesség vándorlásának?
o
menekülés a háború és az életveszély elől
·
arab-izraeli háború
·
indiai-pakisztáni háború
·
Jugoszlávia felbomlása
o
jobb élet reménye – gazdasági okok
-
példák a 20. század második feléből
o
az egykori gyarmatok lakóinak bevándorlása az anyaországba
o
mexikói spanyol ajkúak bevándorlása az USA-ba
o
törökök vándorlása Németországba
o
zsidók beáramlása Izrael területére
-
a migráció és Európa
o
Európából, 1946-1960 között átlag évi félmillióan vándoroltak ki
o
a tengerentúli emigráció jelentősége azonban fokozatosan csökkent
§
a kommunista országok szigorúan korlátozták polgáraik mozgását
o
1960 óta Európa migrációs mérlege pozitívvá vált, azaz többen
érkeztek a kontinensre, mint amennyien elhagyták azt
§
először a gyarmatok függetlenedése váltott ki egy jelentős
visszatelepülési hullámot
·
különösen nagy számban tértek vissza franciák Algériából, britek
az afrikai és ázsiai gyarmatokról, hollandok Indonéziából, s a legkésőbb, az
1970-es években portugálok Afrikából
§
Nyugat-Európa országaiba az 1960-as évektől jelentős számú
tengerentúli bevándorló érkezett
-
a bevándorlás megítélésének korszakolása
o
korszakunk kezdetén a gazdasági fellendülés miatt sok nyugati
állam behívta a külső munkaerőt
o
az olajválság utáni visszaesés és a munkanélküliség növekedése
után ez megszűnt, de továbbra is sokan érkeztek, ekkor már illegális
bevándorlóként a nyugati államokba
-
a tavalyi évben Európát sújtotta egy bevándorlási hullám
o
Szíriából és Afganisztánból érkezett több mint 1 millió ember
o
ez még nem népvándorlás, hiszen a bevándorlók aránya az európai
népesség 0,3%-a volt
Fogyasztói
társadalom
-
a fogyasztói társadalom olyan társadalmat jelöl, ahol az egyre
növekvő számú javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet (egyik)
társadalmilag elfogadott célja, és egyszersmind sokak legfontosabb személyes
motivációja
-
a fogyasztás nem a szükségletek kielégítésének, hanem a
társadalmi státuszkülönbségek megjelenítésének eszközévé válik
-
káros hatása
o
a körülbelül
egymilliárd embernek ez a mesterségesen felfokozott fogyasztása rendkívüli
tehertételként nehezedik a bioszférára
o
pszichológiai felmérések szerint az
emberi személyiségjegyek és a társadalmi kapcsolatok rovására gazdagodunk
o
a sikert egyre inkább a fogyasztással mérik az anonim
tömegtársadalmakban, és az olyan hagyományos erények, mint az integritás, a
tisztesség, az előrelátás, a felelősség, a szociális érzékenység, háttérbe
szorulnak
-
a növekedési spirálnak pedig kellő hajtóerőt ad, hogy nem csupán a
javak birtoklása a cél, hanem hogy több legyen nekünk, mint másoknak, és hogy
többünk legyen az idén, mint tavaly volt
Jóléti állam
-
a gazdasági növekedés az alapja
-
a nyugati világ államaira jellemző, elsősorban a skavndináv
államokat, Hollandiát, Belgiumot, Svájcot említhetjük
-
az állam célja minél magasabb életszínvonalat biztosítani a
polgárai számára
o
magas bérek
o
magas nyugdíjak
o
munkanélküli segély
o
lakásépítési program
o
az oktatás és az egészségügy támogatása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése