A görög-perzsa háborúk
A perzsák és Athén
-
a görög világ sok mindenben más, mint Perzsia
o sok
kis ónálló állam található itt
o az
államok egymás ellen is harcolnak
-
a hadseregek, harcmodorok
o a
görögök
§
katonáik: nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták)
§
hadviselésük: falanx
·
olyan több sor mélységű, nehézfegyverzetű
gyalogosokból álló hadrend, ahol az arcvonal szélessége nagyobb, mint a
mélysége
·
8-16 sor mélységű, akár másfél km. hosszúságú is
lehetett
·
az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az
első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, ekkor kézitusában kellett az
ellenséget legyőzni
o a
perzsa hadsereg
§
a lovasság a fő erő
§
fontos szerepe volt az íjászoknak
§
harci szekerek, gyalogság, ostromgépek
§
Halhatatlanok – a 10000 legkiválóbb harcos elit
csapata – létszámuk változatlan, mindig pótolták a halottakat
A háború első szakasza
-
a nagy perzsa birodalom szerette volna hatalmát
kiterjeszteni a gazdag görög városállamokra is
o uralkodójuk
I. Dareiosz
-
az első hadjárat: Kr. e. 492 – perzsa kudarc
o hajóhaduk
viharba kerül az Athósz--hegyfoknál
-
a második hadjárat, Kr. e. 490
o hajókkal
közvetlenül Attikát támadják meg
o Marathónnál
zajlott a csata
§
athéniak 10 000-en, a perzsák kb.
24 000-en lehettek
§
az athéni hadvezér: Militiadész
§
a két harcmodor találkozik, az athéniak tudják
saját stílusukat rákényszeríteni a perzsákra
§
a helyismeret hiányában sok menekülő perzsa a mocsárban
lelte halálát
o a
marathóni futóról
§
Marathónból egy katona teljes fegyverzetben
Athénba fut hírt vinni győzelemről, mire
odaér holtan esik össze
§
a legendának két alapja lehet, mert Hérodotosz
történetírónál két „futás” is szerepel:
·
egy katona két nap alatt lefut Spártába (255
km), hogy a spártaiak segítségét kérje a harchoz, akik vallási ünnepük miatt
maradtak távol, de ő nem hal meg
·
az athéni sereg kénytelen a győzelem után
Athénhoz futni, mert elterjed, hogy a hajóra szállt perzsák a várost
veszélyeztetik
Változások a két államban
-
Athén – készülnek egy új perzsa támadásra
o Themistoklész
a leghíresebb athéni politikus ekkor
§
egy flottaépítési programot javasolt
o a
felállított hajóhad
§
200 db, háromevezősoros triérészt szereltetett
fel
§
előnye: nem nagy, ügyes mozgású
§
a legénységet a thészek soraiból toborozta
§
harcmodor: orrával nekimegy az ellenségnek és
súlyos sérüléseket okoz
-
változás Perzsiában
o Kr.
e. 486 – I. Dareiosz halála
o Xerxész
az új uralkodó
A háború második szakasza, Kr. e. 480-479
-
ekkor egy hatalmas szárazföldi perzsa hadseregérkezett
a görög területre
o egy
flotta is kísérte, elsősorban az ellátást és az utánpótlást biztosítva
-
a kis görög államok sorban hódoltak be a perzsa
haderőnek
-
az első ellenállás
o a
Thermopülai-szorosban pár ezer, spártaiak vezette had próbálta feltartóztatni a
hatalmas perzsa haderőt
o a
görög hadsereg élén I. Leonidasz spártai király állt
o 300
spártai halt hősi halált a szorosban
-
a perzsák egy görög árulás segítségével áttörtek és
haladtak tovább Attika felé
-
Themisztoklész taktikája
o úgy
gondolja, nyílt terepen esélye sem lenne a görögöknek
o a
flottaépítést levezénylő politikus a tengeren akarta megverni a perzsákat
o Athén
és Attika lakosságát Szalamisz szigetére evakuálták
o a
perzsák feldúlták a kiürített Athént
-
a szalamiszi csata, Kr. e. 480
o Themisztoklész
csele: hamis üzenetet juttatott el Xerxésznek, mely szerint gyorsan kell
támadnia, mert itt legyőzheti a görög flottát
o a
felkészült, könnyű mozgású triérészek legyőzték a perzsa flottát
§
az utánpótlás, a menekülés, a görög utánpótlás
megakadályozásának lehetősége miatt különösen fontos a perzsa flotta pusztulása
o a
hátra maradt perzsa fősereget, ami az ellátás nehézsége miatt erősen
megfogyatkozott 480 telén, és egyre fáradtabbá vált, a görögök már könnyebben
le tudták győzni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése