Megváltozik az
emberiségnek saját magáról alkotott képe
-
az ember világegyetemről alkotott képe nagyon rövid idő
alatt gyökeresen átalakult
o a
megdőlt elmélet: a világegyetemet egy tényeken és ok-okozati összefüggésen
alapuló, félig kész, befejezés előtt álló épületként lehet felfogni, melyet a
természeti törvények irányít – az univerzum állandó, kiszámítható, átalakulni
is képes gépezet
-
az új elméletek
o Darwin
és az evolúció
§
Hogyan változtathatta ez meg az ember önképét?
·
korábban az ember az Isten által a saját
képmására teremtett lény, a világegyetem ura
·
most az ember egy az állatok közül, egyáltalán
nincs központi szerepben
·
az ember elveszítheti önbizalmát magában
o Freud
és a pszichológia
§
az ember saját magát sem ismeri, olyan elfojtott
érzelmek vezetnek minket, amiket nem tudunk magunkról
o a
matematikusok is felfoghatatlannak érezték a matematika változásait
§
nemeukleidészi geometria
·
az euklideszi geometria axiómarendszerétől
eltérő alapokra épített rendszereket közös néven nemeuklideszi geometriáknak
nevezzük
o a
fizika, a hagyományos Newton és Galilei-féle fizika válsága
§
1883: rádióhullámok, 1895: röntgensugárzás,
1896: radioaktivitás – a tények átalakították az elméleteket
§
Einsteinnek relativitáselmélete
·
az általános relativitáselméletben a gravitáció
nem erő (ahogy a newtoni elméletben), hanem a téridő
görbületének következménye
·
ez az elmélet szolgált a kozmológia
megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának megértésére, melyet jóval
Einstein halála után fedeztek fel
Az átalakult
művészetek
-
a művészetek területén is hatalmas a változás
-
a magasművészet mellett szárnyra kap a tömegkultúra
o ilyen
a dzsessz és a film
-
a festészet átalakulása
o a
realizmus
o az
impresszionizmus
o az
avantgarde
Az imperializmus
rendszere
-
az imperium latin szó, terjeszkedő nagybirodalmat
jelent
-
a 19. század végének, 20. század elejének időszakát
azért nevezték imperializmus korának, mert több nagy, terjeszkedő nagybirodalom
alakult ki
o Anglia,
USA, Franciaország, Németország, Japán, Oroszország
o új
területeket szereznek meg
o nem
Európában, hiszen Európa „tele van”, hanem más földrészeken: Afrikában,
Ázsiában, Óceániában
o az
imperializmus korát gyarmatosítás korának, vagy a világ felosztásának is
nevezzük
-
Miért gyarmatosítottak ezek az országok?
o egyrészt
dicsőség az országnak
§
a gyarmati terjeszkedés gyakran egy hatalmi
versenyhez tartozott
§
még a gazdaságilag teljesen használhatatlan
sivatagi területek, nagy dicsőséget jelentettek az adott országnak, melynek
sajtója nagy győzelemként számolt be a területek megszerzéséről
o civilizációs
küldetés
§
a fehér fajt felsőbbrendűnek vélő nyugati
kultúra a civilizáció áldásait is elvitte a harmadik világ népeinek
§
ez jelentette egyrészt a kereszténységet
§
másrészt gyógyszereket, gépeket
o gazdasági
okok
§
a nagyhatalmak új nyersanyagforrásokat és
piacokat kerestek
Feszültségek a századfordulón
Küzdelem a
gyarmatok újrafelosztásáért
-
a gyarmati versengés hatására a századfordulóra
elfogytak az ismeretlen területek, a világ felosztása a nagyhatalmak között
befejeződött
-
Mi okozhatott feszültséget?
o egyes
államok többet szerettek volna
o Németország
§
Németország új állam, csak 1871-ben alakult meg,
így csak a gyarmati versengés végébe kapcsolódhatott be
§
pár kevésbé jelentős afrikai gyarmatot tudott csak
megszerezni
§
európai helyzete sem segítette a gyarmatosítást:
míg Oroszország vagy az USA szárazföldön is tudott terjeszkedni, a spanyolok és
az angolok tengeri nagyhatalomként egyből a gyarmatokra hajózhattak,
Németország Európa közepén, kezdetben kis flottával nem indult jó esélyekkel
o Miért
akarhatott Németország többet, mint amit kapott?
§
mert közben Németország óriási gazdasági fejlődésen
ment keresztül és a világ egyik legfejlettebb állama lett
§
vas- és széntermelésben Európa élére került
§
az ipari termelésben utolérte az USA után
második Angliát
§
Oroszország mögött 60 milliós népességével a
második legnépesebb állam Európában
o II.
Vilmos német császár kiadta a jelszót: „Feladatunk a világpolitika, célunk a
világhatalom, eszközünk a flotta.”
§
a világ második legerősebb hajóhadát hozta létre
pár évtized alatt
-
ezt követően a németek igyekeztek gyarmati háborúkat,
konfliktusokat provokálni és a hagyományos francia-angol, vagy az újonnan
létrejött japán-orosz szembenállás is folyamatos harcokat eredményezett a
gyarmatokon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése