2016. december 6., kedd

8. osztály_órai jegyzet_A gazdaság fő jellemzői a második világháború után

  • a dollár szerepe
    • a dollár az 1950-es évektől a világ legfontosabb pénzneme lett
    • Mit jelent egyáltalán, hogy egy valuta a legfontosabb?
      • Mi adta egy pénz értékét a közép- és az újkorban?
        • a benne lévő arany és ezüst mennyisége
        • lényegében a pénzből ki lehetett nyerni az aranyat, a pénz annyit ért, amennyi aranyart tartalmazott
      • a papírpénzek megjelenésével ez kicsit megváltozott
        • lényegében a bankok garantálták azt, hogy ha valaki be akarja váltani a papírpénzt, ezért megfelelő mennyiségű aranyat adnak
        • a banknak tehát arannyal, aranyfedezettel kellett rendelkeznie
      • aranystandard
        • az első világháborúig a legerősebb pénzeket az arany értékéhez viszonyítva határozták meg
        • az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az arany egy rögzített mennyiségével
        • a központi bankok garantálták valutájuk korlátlan mértékű aranyra válthatóságát
        • így az adott valuta megőrzi az értékét
        • addig az angol font, illetve a francia és a holland pénzek töltötték be a világ vezető valutájának a szerepét
        • a világ pénzügyi központja is London volt 1914-ig
      • az első világháború hozza el a dollár valódi felemelkedését
        • háborús időkben az államok általában elhagyják az aranystandardot, és frissen nyomtatott pénzből igyekeznek biztosítani a háborús kiadásokat
        • amikor a háború 1914-ben elérte Európát, az országok nem is tettek másként
        • amíg tehát Nagy-Britannia tőketartalékait szép lassan felemésztette a háború, az USA, amely csak 1917-ben lépett be abba, egyre nagyobb hiteleket tudott folyósítani az egyes államoknak
        • tovább erősítette a dollár pozícióját, hogy az Egyesült Királyság 1919-ben kénytelen volt elhagyni az aranystandardot, és mire 1925-ben visszatért, a dollár már átvette a vezető szerepet a világban
        • az Egyesült Államok második világháborúba való kései belépéséből még többet profitált
        • a háború után lényegében képtelenség volt visszatérni az aranystandardhoz, mivel a világ aranykészletének szinte teljes egészét az USA birtokolta
        • a híres Bretton Woods-i konferenciaán a világ legfontosabb fizetőeszközeit az amerikai dollár árfolyamához rögzítették, miközben a dollár értékét elméletben továbbra is az arany biztosította
    • a dollár ma
      • mára azonban a dollár a világ legerősebb fizetőeszközévé vált, és a nemzetközi kereskedelem meghatározó tényezője
      • továbbá a megtakarítások szempontjából is a legnépszerűbb devizának számít
      • ennek oka az USA puszta mérete és a pénzügyi piacokon szerzett hatalmas befolyása
      • e mellett a pénz értékéhez elengedhetetlen, hogy azok a névtelen tömegek, melyek használják, megbízzanak benne
    • a tartalékvaluta
      • olyan pénznem, amelyben több kormány és nemzetközi szervezet a devizatartalékait tartja
      • tartalékvaluták évezredek óta léteznek, lényegében mindig az a pénznem számított annak, amiben a nemzetközi pénzügyi tranzakciók zajlottak

A gazdaság fő jellemzői a világháború után:

  • fejlődés: a technikai fejlődés felgyorsult
    • az ipari forradalom egy újabb szakaszba lépett
      • Elevenítsük fel milyen szakaszairól tanultunk korábban!
      • Mi lehet a most megjelenő új húzóágazat?
        • a számítástechnika
        • a számítógép elméleti alapjait a magyar Neumann János fektette le
        • alapvető gondolata a kettes számrendszer alkalmazása volt: a memória, a programtárolás, az utasításrendszer területein
        • az első számítógépek számológépekből fejlődtek ki az 1940-es, 1950-es években
  • K+F (kutatóintézet)
    • a modern ipar egyik jelentős telepítő tényezője a kutatás-fejlesztés, röviden K+F
    • a kutatás fejlődött talán a leggyorsabban, a magányos kutatás helyébe a nagy kutatóintézetek léptek
    • célja a tudományos ismeretek bővítése, valamint gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozása, valamint a termelési folyamatok korszerűsítése
    • a vállalatok részére a kutatások, fejlesztések jelentős hányada a technológiai parkokban történik (pl. Szilícium-völgy, USA; Graphisoft Park, Budapest)
  • piacgazdaság vs. tervgazdálkodás
    • a nyugati és keleti világ itt is elkülönült
    • a felülről történő szovjet tervutasításos rendszer és a korszerűtlen nehézipar erőltetése a kommunista országok gazdasági lemaradásához vezetett, ami az életszínvonalon is erősen érződött
  • a különbségek növekedése
    • a fejlődéshez nagyon sok pénzre volt szükség, ami a szegényebb és gazdag országok gazdasága közti különbség növekedéséhez vezetett

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése