A hidegháború fogalma és
fő jellemzői
-
a hidegháború fogalma
o
a második világháború után a két
nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió, illetve a hozzájuk csatlakozó, „tömböt”
alkotó csoportok között kialakult ellenségeskedés
o
a két szuperhatalom fegyverkezési versenyt
vívott egymással
o
a két szuperhatalom nem vívott közvetlen
háborút egymással, de számtalan helyi konfliktusban pénzzel, katonával vagy
diplomáciai úton támogatták a szembenálló feleket – ezeket hidegháborús
konfliktusoknak nevezzük
o
a hidegháború a második világháború
végétől a Szovjetunió széteséséig tartott
-
a fegyverkezés
o
a két szuperhatalom péár év alatt hatalmas
fegyverarzenált halmozott fel
o
nukleáris fegyverkezési verseny
egyik jellemzője a kölcsönös megsemmisítés volt (angolul MAD
(Mutually Assured Destruction), amely szó szerint „őrült”-et is jelent). Ez azt
jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő
megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák.
§ „aki
előbb támad, az egy kicsit később hal meg”
o
az atombombát a hidrogénbomba feltalálása
követte
-
a legfontosabb fogalmak
o
katonai szervezetek
§ a
NATO a demokratikus tömb katonai szervezete volt
·
1949-ben alakult meg
·
az USA és a nyugat-európai állomojk voltak
a tagjai
·
ma is létezik, Magyarország ma már ennek a
szövetségnek a tagja
§ Varsói
Szerződés
·
a szovjet tömb katonai szervezete
·
1955-ben alakult meg
o
gazdasági szervezetek
§ Közös
Piac az Európai Unió elődje
·
a hidegháború alatt folyamatosan egyre
szorosabbá válik az államok gazdasági összefonódása és nő a tagok száma
§ KGST
(Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)ű
·
a szovjet tömb államainak gazdasági
szövetsége
o
demokrácia ↔ diktatúra
§ a
nyugati tömb országai demokratikus, a szovjet tömb országai diktatórikus
berendezkedésűek voltak
o
elnök ↔ pártfőtitkár
§ az
USA élén az elnök, a nyugat-európai államok élén miniszterelnök vagy
köztársasági elnök állt
§ a
kommunista tömb államainak élén a pártvezetés (hiszen csak egy párt van) és az
állam vezetése egybefolyt, általában a kommunista párt pártfőtitkára volt a
legfontosabb vezető címe
o
liberalizmus ↔ kommunizmus
§ a
két tömb legfontosabb ideológiái is különböztek
-
a szemben álló felek
o
a szovjet tömb európai országai a második
világháborúban a szovjetek által felszabadított területeket jelentette:
Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia,
Németország keleti része
§ e
mellett Kínában vagy Kubában, Vietnám és Kórea északi részén is kommunista
rezsimek alakultak ki
-
a vasfüggöny
o
Európa két felét egy katonák (határőrök)
által védett szögesróttal, őrtornyokkal kiépített határvédelmi rendszer
választotta el egymástól
o
Magyarország nyugati, osztrák határán is
ez húzódott keresztül
-
a szovjet tömb jellemzői
o
a minta a sztálini Szovjetunió volt
o
a szovjet hadsereg állomásozik a
kommunista tömb országaiban
o
az országokban a kommunista párt kerül
hatalomra 1946 és 1948 között
§ a
többi pártot betiltják, egypártrendszerek alakulnak ki
o
a korábban a Szovjetunió kapcsán tanult
elemek lesznek jellemzőek a szovjet tömb országainál is
§ fegyverkezés
§ a
nehézipar támogatása
§ termelőszövetkezetek
alakítása
§ félelem
§ terror
§ koncepciós
perek
§ elzártság:
nem lehetett Nyugat-Európába utazni
·
a kivételt sportolók, tudósok jelentették
o
szovjet pártfőtitkárok a korszakban
§ Sztálin
– 1953-ban halt meg, halála után enyhül a személyi kultusz, a rendszer kritikát
fogalmazott meg Sztálinnal szemben
§ Hruscsov
– enyhülés jellemzi az ő időszakát
§ Brezsnyev
– közel 20 éven keresztül állt a Szovjetunió élén, híres volt az oroszokra jellemző
csókokról: a kommunista országok vezetőivel való találkozásairól néztünk
képeket
o
a legismertebb kommunista diktátorok
Európából:
§ Enver
Hodzsa – a magán világhatalomnak képzelő Albánia diktátora, bunkerekkel
építette tele az országot egy atomtámadástól félve
§ Nicolae
Ceausescu – Románia diktátora
§ Erich
Honecker – az NDK diktátora
o
Jugoszlávia speciális helyzete
§ Jugoszláviát
nem a szovjet hadsereg szabadította fel a náci uralom alól, hanem saját partizánjai
§ a
partizánok vezetője, a kommunista Tito alakított ki diktatúrát, mely nem
függött Sztálintól
A hidegháború kialakulása
-
a szövetségesek lényegében már az európai
háború vége után, Japán legyőzése előtt felbomlottak
-
az egyik kulcsszó a bizalmatlanság
o
a bizalmatlanság okainak egy jó része a
második világháború előtti időszakra esik
§ a
nyugati hatalmak 1917-ben csapatokat küldtek a bolsevikok ellen
§ a
szovjeteket nem hívták meg a versailles-i békeszerződésre
§ a
Szovjetuniót nem vették be a Népszövetségbe
§ Sztálin
fegyvert, csapatokat és pénzt küldött a spanyol polgárháborúba Franco ellen,
míg az angolok, a franciák nem csináltak semmit, ami miatt Sztálin csalódott
volt
§ 1938-ban
nem lehettek ott a müncheni konferencián
§ Sztálin
úgy érezte – főleg a müncheni konferencia hatására – hogy a nyugati hatalmak a
náci agressziót keletre próbálják tolni
·
a Molotov-Ribbentropp paktum erre való
válasza volt Sztálinnak
-
a másik érzés nyugat és a Szovjetunió
között a félelem volt
o
mindkét fél attól félt a háborúban, hogy a
másik különbékét köt
o
Sztálin folyamatosan várta a második front
megnyitását, úgy érezte szovjet katonák százezrei halnak meg, amíg a nyugati
hatalmak késlekednek
-
Kelet-Európa szovjet uralom alá kerül
o
Sztálin – mivel Németország 20 éven belül
kétszer is megtámadta – garanciaként nyugati szövetséges államokat akart a
határában Németország és maga közé
o
Churchillék szabadon választott
kelet-európai kormányokat akartak
o
végül Churchillék beleegyeztek, hogy
legyenek szabadon választott kormányok, amelyek barátságosak a Szovjetunióval –
de hogy ezt hogy kell érteni arra nem tértek ki
o
Romániában és Bulgáriában 1945-ben, Lengyelországban
1946-ban, Magyarországon 1947-ben, Csehszlovákiában 1948-ban kommunisták kerültek
hatalomra
§ alapja
a vörös hadsereg és a helyi kommunisták
§ a
vörös hadsereg és a helyi kommunisták nagyon jól tudtak együtt dolgozni – nem
szovjetek kerültek ugye ezen országok élére
-
a hidegháború kialakulása
o
Görögországban polgárháború tört ki, ahol Sztálin
a kommunistákat támogatta
o
ez volt az az esemény, ahol az USA egy
vonalat húzott és új politikát kezdett a kommunizmus behatárolására
o
ez az ún. Truman-doktrína 1947-ből és a
hidegháború alatt ez vált meghatározóvá
o
1947 a marshall terv bevezetésének éve is
– ez az összes európai államnak szólt, de a szovjet blokk államai nem vehették
igénybe Sztálin parancsa miatt – Sztálin amerikai beavatkozásnak érezte Kelet-Európa
ügyeibe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése