Homérosz eposzai
-
a mükénéi civilizáció korszakáról mesél nekünk a
világirodalom két, talán leghíresebb ókori műve
-
két eposzról van szó, melyeket Homérosz, ókori görög
szerző írt
o a
két mű eposz, vagyis egyfajta versbe szedett, hosszú, elbeszélő költemény
o nem
biztos, hogy Homérosz a szerző, ezek inkább szájhagyomány útján terjedő
történetek voltak, amit mondjuk tábortűz körül énekelhették, rappelhették
egymásnak
o pár
évszázaddal a mükénéi kor bukása után írták le ezeket először, egységes
történetbe fűzve
-
Iliász: a trójai háborúról szól
o a
háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét,
Meneláosz spártai király feleségét
o az
Iliász
a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának
(görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által
o a
történetben csupán 51 napját élhetjük át a 10 éves ostromnak
o a
megoldás: a trójai faló, amit Odüsszeusz talál ki
o a
történelmi tények
§
a 13. században lehetett a hadjárat, egy a mükénéi
kor zsákmányszerző hadjáratai közül
-
Odüsszeia: a trójai háború görög hősének kalandos
bolyongása hazafelé
o a
küklopsz legyőzése, az alvilágba való leszállás, kalandjai Kirké és Kalüpszó
nimfáknál, illetve Alkinoósz királynál és lányánál Nauszikaánál
o a
történelmi tények
§
a korabeli hajózási útvonalakat mutathatta be a
mű
Heinrich Schliemann és Trója feltárása
-
Schliemann felfedezése
o Trójáról
sokáig azt hitték, hogy csak Homérosz legendás eposzaiban létezett, csak egy
kitalált város
o egy
német kisfiú, bizonyos Heinrich Schliemann kiskorában nagyon szerette a két
művet és biztos volt benne, hogy Trója és a háború valóban létezett
o a
régészet izgalmas története, hogy Schliemann felnőttként, saját vagyonát
feláldozva régészeti expedíciót indított Kis-Ázsiába és megtalálta Trója
romjait
§
korábban kereskedő volt és 36 évesen döntött
arról, hogy felhagy szakmájával
-
Trója feltárása
o 1871-ben
hét egymás alatt fekvő település maradványaira bukkant
o több
száz, aranyból és más nemesfémből készült ékszert talált, amelyeket „Priamosz
kincseinek” nevezett el és kicsempészett Törökországból
§
a kincs kalandos körülmények között
Oroszországban került elő pár évvel ezelőtt és nem világos, hogyan került oda
o Trójában
kilenc település épült egymás fölé, Schliemann az alulról másodikban kutatott,
ma a harmadikban lévőt vélik a homéroszi Trójának
-
megítélése vitatott a régészek között
o Schliemannt
sokan csak kincsvadásznak tartották, mások dilettánsnak, aki hatalmas károkat
okozott
§
laikus, szakszerűtlen régész volt: lerombolt
épületeket, falakat, bástyákat
A polisz születése
A sötét kor (Kr. e. 12-8. század):
-
nincs róla sok információ
-
nem maradtak fenn források
o a
lineáris B írás, mely a mükénéi kultúrához kapcsolódik megszűnt, a betűírás
pedig pár száz évvel később alakul ki
o az
oka, hogy az írás a palotaközpontú elosztási rendszerekhez kapcsolódik
o megszűnnek
a palotaközpontok, s ezáltal az írás is elveszíti funkcióját
A polisz kialakulása (8. századtól):
-
a keleti típusú palotaközpontok helyén új típusú
társadalmi szervezet jön létre a 8. században – ez a polisz
-
a keleti típusú palotagazdaságok fő jellemzője:
o minden
föld az uralkodó tulajdonában van, az emberek az ő földjén dolgoznak
o a
rendszer tehát felülről szerveződik meg
-
a poliszok jellege
o mivel
megszűnt a régi szervezet a földművelők olyan földön gazdálkodtak, melyet
sajátjuknak tekinthettek
o ügyeik
intézésére közösségeket hoztak létre
o vagyis
az új rendszer alulról szerveződik meg
o hatása
a gazdaságra
§
míg korábban nem volt személyes érdeke a
lakóknak az állam sorsa, most úgy érezhették, hogy ténylegesen ők szervezik meg
a saját életüket, saját tulajdonnal rendelkeztek, ha jól gazdálkodtak
gazdagabbak lehettek
§
a polisz földművesei tehát érdekeltek voltak
abban, hogy többet termeljenek: megjelent az árutermelés – az így létrejött
felesleget eladhatták
§
ennek hatására fejlődni kezdett a kereskedelem
is
§
ennek hatására megjelent a pénz is, amit a
közeli Lűdiából ismertek meg a görögök
§
majd megjelent a görög hangjelölő írás is,
melyet jóval könnyebben lehetett használni a mükénéi kori lineáris B írásnál
§
a poliszok tehát egy új fejlődést alapoztak meg
a görög világban
A poliszok fő jellemzői
-
számuk, nagyságuk
o a
poliszt városállamnak szoktuk fordítani, de ez nem a leghelyesebb, mert magát a
névadó várost és mellette nagy földterületeket jelöl, pár ezer négyzetméteren
§
egy nagyobb polisz magyarországi megyényi volt
§
párezer km2
§
olyan 700-750 polisz létezett
-
politikai szempontból önállóak
o saját
törvényeik vannak
o saját
hadseregük van
o saját
pénzt verettek
-
a polisz részei
o a
város
§
a központban általában volt egy városias
település, a polisz névadója, de a lakosság nagyobbik része ennek falain kívül,
falvakban vagy tanyákon élt
§
a társadalom azon tagjai éltek itt, akik már nem
kötődtek a vidékhez –
·
előkelő birtokosok, akik már nem maguk művelték
földjüket
·
kereskedők
·
kézművesek
·
hajósok
§
a fellegvár
·
egy erőd, ami a védelmet szolgálta
§
az agora
·
a város legfontosabb helye
·
kezdetben a fegyverforgató férfiak gyűlése, a
gyűlés helyéről kapta a nevét - piac
o a
város környezete
§
a földművelők élnek itt
§
ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint a
városban lakók
-
a polgárjog kérdése
o az
alapján osztjuk két részre a lakosságot, hogy rendelkeznek-e polgárjoggal
o Kik
rendelkeznek polgárjoggal?
§
a polisz alapítóinak leszármazottai
§
polgárok csak a nagykorú, állampolgársággal
rendelkező férfiak voltak
·
a nők passzív polgárjoggal rendelkeztek: ők nem
gyakorolhattak politikai jogokat, de fiaikra örökíthették
§
polgárjogba születni lehetett, de a közösség
adományozhatott is, de ez ritka volt
·
ekkor az illető földet kapott és polgárjogot
§
a polgárok általában a poliszok lakóinak
5-20%-át jelentették
o Kik
nem rendelkeztek polgárjoggal?
§
a később betelepülők
§
ha a polisz terjeszkedett és az elfoglalt
területeken élők
§
a városba hozott rabszolgák
§
a vegyes (polgár-nem polgár) házasságból
származók
o Milyen
jogai vannak a polgárjoggal rendelkezőknek?
§
politikai jogaik csak nekik vannak
·
ők szólhatnak bele az állam ügyeinek intézésébe
·
a gyűléseken ők vehettek részt, vezető
tisztségekbe csak polgárokat lehetett választani
§
csak ők rendelkezhetnek földdel
·
akinek nincs polgárjoga nem vehet földet
§
csak az ő gyerekük lehetett polgár
§
joguk volt közvetlenül bírósághoz fordulni,
személyesen védekezhettek a vád ellen
§
kötelességeik
·
ők katonáskodtak, nekik kellett megvédeni a
várost
A görög gyarmatosítás
-
a Kr. e. 8-7. században, mintegy 200 éven át a görög
városállamok a Földközi-tenger és a Fekete-tenger vidékén nagyon sok
gyarmatvárost hoztak létre
-
a konkrét területek:
o a
Fekete-tenger partvidéke
o Dél-Itália,
Szicília
o Észak-Afrika
o a
Földközi-tenger nyugati fele
-
a gyarmatosítás oka
o a
túlnépesedés
o a
görög világ hegyes vidék, kevés a termőföld, ha egy polisz lakóinak száma nőtt
a terület nem tudta eltartani a megnövekedett népességet
§
a lakosság számának növekedését nem követte a
gazdaság fejlődése
o pédánk
a Korinthosz, Théba és Athén között fekvő kis Megara volt, amely az egyik
legnagyobb gyarmatalapító
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése