A
berlini légifolyosó
-
Németország helyzete
o
a második világháború győztes hatalmai
négy részre osztották a legyőzött Németországot és a fővárosát, Berlint is
§ az
amerikaiak, az angolok, a franciák és a szovjetek kaptak ¼-nyi részt
-
a hidegháború kialakulásával a három
nyugati, demokratikus állam része egyesült NSZK nével, a szovjet zónában a
kommunista párt került hatalomra, NDK néven alakult meg az új állam
-
Berlin az NDK közepén helyezkedett el, de
a város ¾-e nyugati hatalmak által volt ellenőrizve, így lényegében egy új, kis
állam, Nyugat-Berlin alakult meg az NDK területén
-
Sztálin 1948-ban megpróbálta elérni, hogy
Nyugat-Berlint a nyugati hatalmak átadják az NDK-nak
o
a város határait lezárta, így oda
élelmiszert, vizet vagy gyógyszert sem lehetett szállítani köz- vagy vasúton
o
a szövetségesek megszervezték, hogy napi
többszáz repülővel az NSZK-ból lássák el Nyugat-Berlint
o
Sztálin nyomásgyakorlása így nem járt
sikerrel, Berlin nyugati része a hidegháború végéig nyugati kézen maradt
-
ez volt az első olyan konfliktus nyugat és
s a szovjetunió között, amiben benne volt a fizikai konfliktus lehetősége is
Koreai háború
-
a koreai háború volt a hidegháború első fegyveres konfliktusa
-
Korea
története
o
1910-ben
annektálta Japán
o
1945-ig
félfeudális, gyarmati agrárország volt
o
Japán
kapitulációja felkészületlenül érte az államot
-
a konfliktus előzménye
o a második világháborúban az északi részét a szovjet, a
délit az amerikai hadsereg szabadította fel: a Koreai-félszigeten
a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre pedig az amerikai hadsereg
fogadja a japán csapatok kapitulációját
o 1945 augusztusában a Vörös Hadsereg, szeptemberben pedig az USA
csapatai bevonultak Koreába
o két
megszállási övezet jött létre
§ a
38. foktól északra a szovjetek a saját megszállási övezetükben egy szovjetbarát kommunista rezsimet juttattak hatalomra Kim Ir Szen vezetésével
§ az
amerikai övezetben amerikabarát autokratikus
rendszer épült ki
o 1948-ban
jött létre a két övezetben az északi KNDK és a déli KK, de mindkettő magát
tartotta Korea legitim képviselőjének
§ az ENSZ a Koreai
Köztársaságot ismerte el
§
a
KNDK 1949-ben kérte felvételét az ENSZ-be, de elutasították
-
a háború előzményei
o az
amerikai csapatok nagy része 1949-re elhagyta Dél-Koreát
§ ekkor
a KK-t csak a saját hadserege védte, amely akkoriban gyenge és tapasztalatlan
volt
o a
KNDK hadserege erősebb volt, s Kim Ir Szen számított a szovjet és kínai
támogatásra is
§ Kim
Ir Szennek azonban nem sikerült rávennie Sztálint arra, hogy a Vörös Hadsereg is részt vegyen Korea egyesítésében
§ fegyveres
segítség helyett a szovjetek haditechnikával, szakértőkkel és a csapatok
kiképzésével működtek közre a küzdelemben
-
a háború
o 1950-ben Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen
§ csaknem
az egész félszigetet elfoglalta, Szöullal,
a déli fővárossal együtt
o az
ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta az amerikai
határozati javaslatot a szabad világ védelmére
§ a
szavazásnál a Szovjetunió bojkottálta a BT üléseit
§ ekkor
még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott
BT-határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a Szovjetunió távolléte ellenére
o az
így felállított ENSZ haderő 90%-át az USA adta
§ 1950-ben Truman elnök utasította az amerikai légierőt és haditengerészetet, hogy nyújtson
segítséget Dél-Koreának
·
az USA mellett - kisebb mértékben - még Ausztrália és a Fülöp-szigetek is részt vett a felállításában
·
összesen 16 ország támogatta a támadást, köztük
44 fővel Luxemburg is
§ 1950-ben
visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták
Szöult, és bevették Phenjant
o 1950
októberében Kína is belépett a háborúba (kb. 300 000 katona)
§ az
ok: MacArthur csapatai megpróbáltak átkelni
a Jalu folyón
§
MacArthur
bombázni akarta a mandzsúriai iparvidéket is, ami Kínában található és jó
eséllyel a SZU nyílt hadbalépésére és világháborúhoz vezetett volna, Truman ezt
nem engedélyezte
§ az
amerikai katonák éheztek és rossz ruházattal voltak ellátva, sok fegyverük
befagyott, ezért nem tudták a kínai támadást feltartóztatni
§ 1950
decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig
Szöult
-
1951 márciusában azonban az amerikai-dél-koreai
hadsereg visszavette Szöult, s jelentősen visszanyomta az eddigi frontvonalat
o végül
1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál –
megmerevedtek
-
fegyverszünet
o 1953-ban
Panmindzsonban a felek tűzszünetet kötöttek, amely a határvonalat újra a 38.
szélességi foknál rögzítette
o
ezt
az ENSZ csapatok és az észak-koreai és kínai csapatok kötik
o békét
a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek
-
eredmény
o a
háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió
koreai meghalt, Kína kb. 1 millió embert veszített
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése