·
külpolitikája
o
uralkodása
szüntelen háborúskodásokkal telt
o
a
kor eszménye, a lovagkirály jelenik meg nála
§ Lajos felnőtt
korában is igyekezett a lovagi eszmények szerint élni
§ a harcokban bátor,
sok esetben vakmerő volt, gyakran harcolt az első sorokban
§ ezt tanúsítják
oklevelei is, amelyekből kiderül, hogy az esetek többségében a király
szemtanúja volt a kitüntetett, megadományozott, megjutalmazott katonája
hőstettének
§ ennek megfelelően
Lajos gyakran került veszélyes helyzetekbe
·
miután
egy kő az ostromlétráról a várárokba sodorta, sátrában sebesülten feküdve
főtisztjei szemrehányására ezt válaszolta: „Tanuljátok meg, hogy a királynak
mindenben példát kell mutatnia.”
§ Lajos
hadvezérként, hadműveletek irányítójaként nem tűnt ki különösebben: a nyílt
ütközeteket általában megnyerte, de a katonai lángelme megnyilvánulásait csak
ritkán tapasztalni a haditettei során
§ igazi nagysága
inkább katonaként
és hadszervezőként mutatható ki
·
amely
utóbbi képessége révén lehetővé vált, hogy sikeres hadműveleteket lehessen
folytatni a Magyarországtól távoli Itáliában, az ország
határaitól 1500–2000 km távolságban
·
ez
a középkor
addigi szakaszában igen kevés hadvezérnek, uralkodónak sikerült
o
a
nápolyi háborúk
§ az ok
·
a
megállapodás szerint nagybátyjának, Andrásnak, Johanna férjének kellett volna
uralkodnia Nápolyban, de csak feleségét koronázták meg, kisemmizve őt
o
amikor
Róbert nápolyi király meghalt, felbontották a végrendeletét, kiderült, hogy a
trónt Johannára hagyta és András nem kapott semmit
·
András
és Lajos anyja, Erzsébet nagy nyomást helyezett a nápolyiakra és a pápára, hogy
elérje sógora megkoronázását, 10 tonna aranyat osztott ki ajándékként,
kenőpénzként Nápolyban
·
mire
a pápa beleegyezett végül András megkoronázásába, felesége Johanna és annak
szeretője, Róbert tarantói herceg meggyilkoltatta Andrást
o
a
korban is ritkák voltak az ilyen gyilkosságok, Lajos személyesen esküdött
bosszút, még akkor is ha a konkrét merénylőket (Johanna udvaroncait) elfogták
és kivégezték
§ 1347, az első
nápolyi hadjárat
·
ellenállás
nélkül vonult be Nápolyba, Johanna elmenekült
·
több
kivégzés mellett magát nápolyi királynak kiáltotta ki és magyar katonaságot
hagyott hátra
·
a
pestisjárvány miatt hamar haza kellett térnie Magyarországra és hamar
összeomlott otthagyott magyar uralma, Johanna visszatért
§ 1350, második
nápolyi hadjárat
·
hasonlóan
alakul
§ 1352, békét köt
·
látja,
hogy nincs komoly lehetősége távolról beavatkozni
o
hűbéres
államok koszorújával vette körül Magyarországot
§ balkáni
külpolitika
·
Szerbiát
és Boszniát hűbéri függésbe kényszerítette
·
Havasalfölddel
és Moldvával, a két román fejedelemséggel szemben nem sikeres a politikája, nem
tudja függő helyzetbe vonni a román fejedelemséget
o
Lengyelország
§ Lajos volt III.
Kázmér kijelölt utóda és halála után 1370-1382-ig lengyel király lett
§ a két ország közt
perszonálunió jött létre, Lengyelországban Lajos anyja, a lengyel származású
Erzsébet uralkodott, de nem volt nagyon népszerű
§ az a hit, hogy
három tenger mosta Lajos birodalmát nem igaz: a Fekete-tenger csak a
bizonytalan státuszú Moldva kapcsán tartozott Magyarországhoz, Lengyelországnak
pedig még nem volt balti-tengeri kijárata
·
Lajos
belpolitikája
o
a
háborúk súlyos anyagi áldozatokat követeltek, de eközben az ország szépen
fejlődött
o
1351.
évi törvények
§ kilenced
bevezetése
·
Mi
az a kilenced?
o
az
a terményjáradék, amit a jobbágy fizetett a földesurának
o
ez
is tizedrész: a kilencedik tized
·
a
lényeg: egységesek legyenek a szolgáltatások
o
a
pestisjárvány miatt csökkent a népesség és a munkaerő és Lajos így akadályozta
meg, hogy a jobbágyok között jogi különbség alakuljon ki
§ az úriszék
intézményének megerősítése
·
a
nemesek bíráskodnak a jobbágyok felett
·
a
nemesek gyakran visszaéltek ezzel, mert a büntetést is a nemesnek kellett
megfizetni, így gyakran találták bűnösnek a jobbágyokat egymás közti peres
ügyeikben is
·
1351
után a súlyosabb ügyekben is a nemes bíráskodott a jobbágya felett
§ itt mondták ki
kategorikusan a nemesség jogi egységét
·
az
Aranybulla rendelkezéseit megerősítették
·
minden
nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
·
Mik
voltak ezek?
o
adómentesek
o
katonáskodni
csak honvédő háborúban kell
o
a
király bíráskodik felettük
o
nem
lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket
§ a nemesi birtok
örökléséről szóló Aranybulla-cikkelyt érvénytelenítették, helyére az ősiség
törvénye került
·
a
nemesi birtokos nem rendelkezhetett szabadon ősi birtokával, a család kihalta
után az az atyafiságra szállt, a nemzetség kihaltával pedig a királyra
háramlott
·
a
lényeg: eladni nem lehetett
o
az
Aranybulla szerint még a nemes szabadon végrendelkezhetett
·
kezdetben,
Lajos korában még haladó a törvény: megerősíti a felemelkedett nemesi
családokat, később inkább a fejlődés gátjává vált, mert nem lehetett eladni,
fedezetként használni a birtokot, így vállalkozni nem tudtak a nemesek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése