o
kapitalista
elemek a szocializmusban - a háztáji gazdaságok
§
a
parasztokat érdekeltté tették a termelésben
·
egy
kisebb földet saját maguk művelhettek, a tsz-en kívül
·
szabadon
tarthattak állatokat
§
ha
szerény mértékben is, de növekedett a mezőgazdasági termelés, s ebben nagy
szerepe volt a parasztoknak engedélyezett ún. háztáji gazdaságoknak
o
a
gazdaság fejlődése
§
a
gazdasági fejlődés üteme évi 4-5%-os volt
§
a
hatvanas évekre így megszűnt a mennyiségi élelmiszerhiány, mérséklődtek az
ellátási zavarok, a parasztok pedig óriási túlmunka árán többletjövedelemhez
juthattak
·
az
új gazdasági mechanizmus
o
a
gazdasági fellendülés a hatvanas években némiképp erősödött, az évtized közepén
azonban ismét a kifulladás jelei mutatkoztak
o
a
párt vezetésében megjelent egy csoport, amely egyre többet hangoztatta a
gazdaság megreformálásának elkerülhetetlenségét, az extenzív fejlesztésről,
mivel annak tartalékai kimerülőben vannak, áttérést az intenzív fejlesztésre
o
a
reform egyik pillére az irányítási rendszer megváltoztatása volt
§
a
vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, a cél az volt, hogy a döntések ott
szülessenek, ahol az információ és az érdek jelen van
§
a
központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos
korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel
§
ennek
érdekében olyan béradót vezettek be, mely abban tette érdekeltté a
vállalatokat, hogy ne az egyes dolgozók bére, hanem a bértömeg növekedjen
§
így
kevesebb, jobban kvalifikált és ezért jobban fizetett alkalmazott helyett több,
alacsonyabban képzett, alacsonyabb bérű dolgozó felvételében volt érdekelt a
vállalat
§
ez
állt a „kapun belüli munkanélküliség”, illetve a teljes foglalkoztatottság
„vívmányának” hátterében
o
liberalizálódtak
az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a
piaci keresletnek megfelelően alakulhattak
o
az
új gazdasági mechanizmus kudarca
§
az
új gazdasági mechanizmus, amely 1968. január 1-jén indult, magában hordozta kudarcának
okait
§
nem
változtatott, nem is változtathatott a tulajdonviszonyokon, és nem vont maga
után semmiféle politikai reformot sem
§
1968.
augusztus 21-én a Varsói Szerződés keretében magyar alakulatok is részt vettek
a „prágai tavasz” elfojtásában
§
Magyarország
ezzel egyedül maradt reformkísérletével a szocialista táboron belül
§
a
neosztálinisták tehát egymásra találtak a nagyipari munkássággal, s ez
sikeressé tette a reform elleni támadásukat
§
ilyen
körülmények között Kádár János csak úgy menthette meg rendszerét, ha feláldozza
a reformokat
·
az
eladósodás
o
az
1973-as
olajárrobbanás nemcsak
a világgazdaságban indított el hatalmas átalakulási folyamatot, hanem az
általános cserearányromlás sújtotta a harmadik világot, a szocialista
országokat, benne jelentősen Magyarországot, mely nagymértékű export-import
függősége miatt nehéz helyzetbe került
o
a
gazdaságpolitika
csupán
adminisztratív intézkedésekkel (létszámstop) és hitelfelvétellel próbálta
kezelni a válságot
o
ez
utóbbi 8 milliárd dolláros eladósodást jelentett ebben az időszakban
o
a
felvett hiteleknek azonban csak kis része szolgálta a gazdaság valódi
fejlesztését és korszerűsítését, nagyobb hányadát megkapták az energiapazarló
nagyvállalatok, emellett a „kötelező” életszínvonal-emelésre és a munkanélküliség
elkerülésére fordítódott
o
az
eladósodás ezzel öngerjesztő folyamattá vált, lassan már a törlesztések
részleteire is hiteleket kellett felvenni
o
nyitás
történt a semleges Ausztria és Finnország, majd az NSZK felé, s javult a
viszony az Egyesült Államokkal is
§
a
magyar kormány elismerte az USA háborús követeléseit, az amerikai vezetés pedig
hajlandóságot mutatott arra, hogy kiterjessze a legnagyobb kedvezmény elvét
Magyarországra, s visszaszolgáltassa a Szent Koronát
o
Magyarország 1982-ben – a
nemzetközi hitelválság hatására – kis híján fizetésképtelenné vált, az
átütemezést csak az import radikális korlátozásával és a reálbérek
csökkentésével lehetett elkerülni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése