7. osztály_órai jegyzet_A Horthy-korszak államszervezete

Az államforma kérdése

-          a Tanácsköztársaság bukása után dönteni kellett az államformáról is

-          a többség a királyságot támogatta

o   sem az őszirózsás forradalom után létrejövő népköztársaság, sem a kommunisták által bevezetett Tanácsköztársaság nem volt sikeres

o   Magyarország ugyanakkor 900 éve királyságként működött

-          a királyság mellett döntöttek, de egy kérdés maradt: ki legyen a király?

o   a lehetséges választások

§  IV. Károly – őt támogatják a legtöbben, de az antant ezt szigorúan megtiltotta: féltek a Monarchia esetleges visszaállításától

§  van, aki szerint más uralkodóház tagját kellene meghívni a trónra, de senki nem talált komolyan támogatott jelöltet

-          az új nemzetgyűlés 1920-ban szavazta meg, hogy az államformára vonatkozó forradalmi néphatározat törvénytelen, ezért a királyság intézményének jogfolytonossága fennmarad, s a parlament az államfői hatalom végleges rendezéséig kormányzót választ

o   a kormányzó Horthy Miklós lett

-          IV. Károly visszatérési kísérletei

o   Károly tervei

§  Károly tervei közt kezdetben egy osztrák–szlovén–magyar államalakulat létrehozása szerepelt, s első céljaként Magyarországot jelölte meg

§  álláspontját arra alapozta, hogy az országban az őt támogató tábor egységes, s ezt az egységes tábort egy „egyenes, királyhű” katona vezeti

o   az 1921-ben Károly kétszer is megpróbálta visszaszerezni a hatalmat

§  elsőre csak Budapestre utazott, remélve, hogy a többség mellé áll

·         a mintegy félórás kínos találkozáson a király a jogfolytonosságot, míg Horthy azt hangoztatta, hogy a szomszédos államok restauráció eseten azonnal támadnának

·         a társadalom többsége közönyösen szemlélte az általa alig-alig ismert király személye körül kialakuló „királykérdést”

·         a csalódott uralkodó nem vállalta a konfrontációt, inkább távozott

§  másodjára hadsereggel tért vissza, de egy kis harc után elfogták

·         az ő magyarországi támogatói hasonló nagyságúak voltak, mint a szabad királyválasztást pártolók

·         katonáinak fedezete mellett a király vonattal indult Budapestre

·         Budaörsön egy „ütközet” is vívtak

·         a királyt megtörte a nem várt ellenállás és tábora gyengeségének észlelése

·         őrizetbe vették, majd Tihanyba szállították

·         ezután hivatalosan is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását

§  Miért nem lehetett Károly újra Magyarország királya?

·         a nemzetközi elismerés miatt, hiszen az antant államai ezt szigorúan ellenezték

·         Horthyék nem vállalhattak felesleges kockázatot

·         és bár a magyar politika az antantra hivatkozott, maga döntött, Horthy meg akarta tartani hatalmát

·         Károlyt a portugál Madeira szigetére száműzték, ahol a következő évben, 1922-ben meghalt

A kormányzó hatásköre

-          kezdetben még korlátozott, de a 25 év alatt újabb és újabb jogokat emelnek bele

o   a „legfőbb hadúr” – ő a hadsereg vezetője, dönthet egy állam megtámadásáról is

o   jog az országgyűlés feloszlatására és új választások kiírására

o   a törvényjavaslatok visszaküldésének joga – ha a parlament egy törvényt hoz, azt a kormányzó írja alá és így lesz hivatalos, de ha nem ért vele egyet visszaküldheti, hogy a parlament változtassa meg, de a következő változatot ki kellett hirdetni – összességében 1 évig húzhatta egy törvény hatályba léptetését

o   a kormányzónak nem kellett számolnia azzal sem, hogy visszahívják, illetőleg működésének időtartamát korlátozzák

-          összefoglalva

o   Horthy-t kevesebb jogkör illette meg, mint a korábbi királyokat vagy egy diktátort

-          a ’30-as években kiszélesítették jogkörét

o   törvényszegés esetén a kormányzót nem lehetett felelősségre vonni

o   saját magának utódot ajánlhatott

§  ő saját fiát, Istvánt akarta utódjának

§  így a királyi hatalmakhoz hasonlóan a Horthy családban öröklődött volna a kormányzói tisztség

§  fia, István 1942-ben repülőgép-baleset áldozata lett

o   ez a jogkiterjesztés egy kormányzói diktatúra felé való lépést jelentett

-          Horthy kormányzó a gyakorlatban

o   kevésbé folyt bele a konkrét ügyek intézésébe, inkább szimbolikus szereplőként gyakorolta a főhatalmat

o   az elkövetkezőkben Horthy tudatosan törekedett arra, hogy döntő politikai befolyását taktikusan használja fel és a különböző politikai erők közt egyensúlyi szerepet töltsön be

o   egy idézet tőle közvetlenül hatalomra jutása utánról: „Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A rendetlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobboldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy esetleges baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióból.”