2017. május 12., péntek

5. osztály_órai jegyzet_A magyarság vándorlása

-          Milyen más úton nyerhetünk információkat a magyar őstörténet kapcsán?
o   más tudományágak, a régészet, a nyelvészet és a néprajzkutatók segíthetnek
o   a régészet problémája az, hogy az egyes, a földből előkerült tárgyakat nagyon nehéz néphez kötni
§  lehet, hogy találnak egy díszes lószerszámot és nagyjából megállapítják a korát, de a sok együtt élő nép közül nem lehet megmondani, hogy pontosan kié

-          a magyarság korai történelme kapcsán a nyelvészek tudnak a legtöbbet elmondani
o   egy konkrét feladaton keresztül néztük meg, hogyan működik ez
§  1. anya, apa, egy, kettő, ház, inni, enni - finnugor
§  2. búza, árpa, sátor, ünnep, törvény - török
§  3. király, pénz, gomba, kovács - szláv
§  4. polgár, pisztoly, páncél, cukor - német
§  5. sztár, tréning, boksz, menedzser - angol
o   Miért vették át a magyarok ezeket a szavakat más népektől?
§  mert hosszú ideig együtt éltek, erősen hatottak egymásra
o   a nyelvészek meg tudják állapítani ezáltal, hogy a magyarság az írott források előtti időben mely népekkel élhetett egy közösségben, hiszen azok szavait, esetleg nyelvtani elemeit vették át
o   jelenleg még így is nagy vita van a nyelvészek és a történészek között a magyarság eredetét illetően
§  az egyik elmélet szerint a magyarok az uráli nyelvcsalád finnugor ágából származnak
§  a másik elmélet szerint az altaji, török nyelvű közösségből származunk
§  mivel az alapszókincsünk, tehát azok a szavak, melyek minden nyelvben a legfontosabb tárgyakat, fogalmakat jelölik meg, mint pl. apa, anya, ház finnugor eredetűek, így jelenleg ezt az elméletet tartjuk valószínűbbnek

§  a néprajz inkább a török származás mellett áll, ennek oka, hogy a magyar kultúra legősibb elemei a török népekkel mutatnak rokonságot

-          Megnéztük meg az uráli nyelvcsalád családfáját ábrázoló ábrát.
o   valamikor régen egy nagy tömbben éltek népek, melyek az ide tartozó nyelveket beszélték
o   Hány éve történt szakadás a nyelvcsaládon belül?
§  kb. 4000 évvel ezelőtt vált ki egy csoport, akiket a nyelvészek finnugoroknak neveznek
o   Hogyan történhetett egy-egy ilyen elválás, szakadás?
§  úgy hogy a sok ember közül egy nagy csoport valamilyen ok miatt egy másik területre vándorol és pár száz év alatt a nyelve változik annyit, hogy már egy új nyelvről beszélhetünk
§  ez az elvándorlás leginkább éghajlati változások következménye: például száraz lesz a klíma és egy csoport olyan helyre vándorol, ahol nagyobb legelőket remélnek
§  a magyarok azok között voltak, akik nem vándoroltak el
o   Kik a legközelebbi rokonaink?
§  a manysik és a hantik
o   Az ábra alapján melyek azok a népek, akiknek ma is van országuk és a finnugor nyelvcsaládban a rokonaink?
§  az észtek és a finnek
o   Hány éve vált el a nyelvünk fejlődése a finnekétől?
§  kb. 3500 éve

-          Hol és hogyan éltek az uráli nyelvközösség tagjai?
o   az Ural egy hegység, ez a földrajzi határ Európa és Ázsia között, ennek a keleti, ázsiai oldalán éltek, így ez a magyar őshaza is
o   kezdetben halászó-vadászó életmódot folytattak, majd megismerkedtek a lóval, ami a legfontosabb állattá vált, s az állattenyésztés lett a gazdaság legfontosabb ágazata
o   földbe mélyített veremházakban laktak

-          Mikor alakult ki a magyarság? Mikortól beszélhetünk egy nép létezéséről?
o   szinte minden akkortól létezik, hogy elnevezzük
o   egy nép létezése is akkortól számítható, ha megnevezi önmagát, így elkülönítve magukat a többi embertől
§  magyar: „beszélő ember”
o   e mellett a másik eleme egy nép születésének, hogy saját eredetmondája alakul ki, kifejezik, hogy ők közös őstől származnak, vagyis vérségi kötelék van köztük
§  magyar csodaszarvas monda
o   a magyarság 3000-2500 évvel ezelőtt vált önálló néppé

-          a sztyeppe
o   a sztyeppe általában füves pusztát jelent
o   legismertebb példája az Eurázsiai sztyeppe , a Kelet-Európa nagy területeit elfoglaló sík vagy enyhén dombos füves puszták alkotta terület, mely Kínától a Kárpát-medencéig vonul
o   ez volt az útvonala a gyakori népességmozgásoknak is a történelem folyamán, s a magyarok vándorlása is ezen a vidéken történt

-          a nomadizmus
o   az állattenyésztés radikálisan háttérbe szorította a földművelést
§  földet is műveltek csak kis mértékben
o   Milyen állatokat tarthattak?
§  juh, szarvasmarha, ló
§  Miért nem tartottak disznót vagy baromfit?
·         ez nem alkalmas a folyamatos vándorláshoz
o   az élelmiszer feleslegét elcserélték szerszámokra, fegyverekre – ezekhez így jutottak hozzá
o   nyáron jó legelőket, télen itatóhelyet kerestek, ezek közt vándoroltak, de még nem alakult ki házakból álló, hosszú távú téli szálláshely
§  egy téli és nyári szállás alakult ki – tehát nem össze-vissza bolyongtak

-          a jurta
o   egy nagy sátorszerű építmény
§  100 kiló, lóháton szállították
o   Hogyan építették fel a jurtát?
§  2-3 óra alatt állították fel, az asszonyok feladata volt
§  először felhúzták a könnyű, fából készült rácsszerkezetet
§  majd ráterítették a nemezből készült ponyvát
·         a nemez jó hőszigetelő, nyáron hűvösen, télen melegebben tartotta a jurtát
o   Hogyan nézett ki belülről a jurta?
§  a jobb oldalon volt a férfiak helye és a család vagyona
§  bal oldalon pedig a nők és a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet
§  a jurta közepén pedig maga a szabad tűzhely került elhelyezésre, amin és amellett a megfőzött ételek, illetve akkor használt edényeket helyezték el

-          a közösség felépítése:
o   a közösség legkisebb egysége az ún. nagycsalád volt
§  tagjait vérségi kötelék fűzte össze, vagyis egy nagy rokonság élt együtt
§  a közösséget a legidősebb férfi vezette, a közösségnek közös vagyona volt
o   a nagycsaládok együtt ún. nemzetséget alkottak
§  őket is vérségi kapcsolat fűzte össze, számon tartották a közös őstől való származást
§  a nemzetség tagjai főleg a nemzetségen belül házasodtak
o   voltak olyan problémák és kihívások, amiket viszont csak nagyobb emberi közösségek tudtak megoldani, pl: megvédeni a közösséget egy külső támadástól, vagy éppen elfoglalni egy szomszédos legelőt
§  a nagycsaládok ún. törzsekbe tömörültek
§  a törzsekbe így már összesen több ezer, néhány tízezer fő tartozott
§  Kér, Keszi, Tarján, Kürtgyarmat, Jenő, Nyék, Magyar
·         ezek a törzsek egy idő után törzsszövetséggé alakultak és maguk fölé egy fejedelmet választottak (Álmos)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése