o
a
reformer nemesek legnagyobb ellenfele a Habsburg kormányzat volt
§ Klemens von
Metternich herceg elsősorban a külpolitikáért volt felelős
§ Mi ellen lépett
fel Metternich?
·
a
felvilágosodás, a liberalizmus és a nacionalizmus ellen
§ Mi volt az oka
ennek?
·
ha
a birodalom egyes részei nagy fokú önállóságot kapnak az előbb-utóbb a
birodalom széteséséhez vezetett volna
§ Milyen eszközöket
használt?
·
a
sajtó cenzúrázása, rendezvények betiltása, csoportok feloszlatása,
letartóztatások
§ a magyarországi
perek
·
a
Habsburg udvar az 1830-as évek végén kezdett keménykedni a reformellenzékkel
·
ekkor
több felségsértési, hazaárulási pert is indítottak vezető ellenzéki politikusok
ellen
o
Wesselényi
Miklóst három évi börtönbüntetésre ítéltek egy megyegyűlésen elmondott beszéde
miatt
§ Wesselényi komoly
betegen került börtönbe
o
Kossuth
Lajost négyévi börtönre ítélték
o
Lovassy
László neve kevésbé ismert
§ ő fiatal, nagyon
tehetséges ellenzéki politikus volt
§ tíz év börtönre
ítélték, amit egy ausztriai várbörtönben kellett letöltenie
§ megtörve,
megőrülve került ki a börtönből
·
Magyarországon
nem sikerült megfélemlíteni az ellenzékieket, a nép hősöknek tekintette a
bebörtönzötteket
o
a
Habsburg udvar megváltoztatta politikáját
o
1840-ben
amnesztiát hirdettek és elengedték a politikai foglyokat
-
pártok
kialakulása
o
a
reformkor végén az addigra nyilvánvalóvá váló két tábor szorosabb szövetséget
formált
§ a pártok
megfogalmazták programjaikat is, melyeket a korábbi órán már láttunk
o
1846-bnan
jött létre a Konzervatív Párt
o
1847-ben
pedig az Ellenzéki Párt
A reformkor vitáinak színterei
-
a
viták békésen zajlottak
o
a
reformkor alakjai érvekkel próbáltak hatni
o
törvényekkel
szerették volna megváltoztatni Magyarországot
o
ami
nem volt:
§ nyílt felkelés,
lázadás, forradalom, háború, merényletek
-
a
viták színterei
o
a
politikai élet egyes intézményei
o
az
országgyűlés és a vármegyék
-
az
országgyűlés és a vármegyei politikai élet működése
o
az
országgyűlés elnevezése
§
rendi
gyűléseket Magyarországon már a 14. század óta tartottak
§
korszakunkban
az országgyűléseket reformországgyűléseknek is szoktuk nevezni, kifejezve, hogy
itt nem a hagyományos szerepek működtek
·
a
hagyományos országgyűlésen a nemesség és az uralkodó küzdött egymással a nemesek
jogainak megerősítése, lazítása kapcsán
·
a
reformországgyűléseken a nemesség egy része próbálta a modernizáló, a feudális
rendszert lebontó reformterveit keresztülvinni a többi nemesen, majd az
uralkodón
o
országgyűlés
§
időnként
hívja össze az uralkodó
·
a
hosszú, rendeleti úton történő kormányzás után 1825-től van újra rendszeresen
országgyűlés
·
hivatalosan
három évenként hívták össze
§
helyszíne
·
Pozsonyban
– a török megszállás ideje óta volt így
·
ez
Bécshez nagyon közel van, ma Szlovákia fővárosa
·
a
reformellenzékben megfogalmazódott az az igény, hogy a gyűléseket Pesten
tartsák, ami csökkentette volna a Habsburg-kormányzat befolyását
·
de
a reformkorban a helyszín nem változott
§
a
királlyal együtt látja el a törvényhozás hatalmi ágát
§
két
kamarás
·
a
felső kamarában a főnemesek, vagyis a bárók, grófok és hercegek foglalnak
helyet
·
őket
személyesen hívta meg a király, vagyis valamennyien címük alapján jogosultak
voltak a megjelenésre
·
az
alsótáblára a megyék és a városok küldtek követeket
o
az
itt megjelenő nemesek így általában a köznemesség soraiból kerültek ki
o
őket
a vármegyék választották
§
a
megyegyűlésen az adott vármegye összes nemese összegyűlt, majd választottak két
képviselőt, akik az országgyűlésben képviselik őket és egy követutasítást is,
vagyis, hogy milyen elvek alapján szavazzanak az országgyűlésen
·
ritkán,
de előfordulhatott, hogy egy követ nem értett egyet a megyéjétől kapott
követutasítással
·
Kölcsey
Ferenc ezért mondott le egyszer a követségről
·
a
két ház közt üzenetváltások zajlottak, közös határozat kellett, hogy az
uralkodó elé kerüljön egy javaslat
o
az
alsótábla és a felsőtábla közti átiratokban, ahol egységes álláspontra kellett
jutniuk a király válasza kapcsán
o
tudunk
olyat, hogy a két ház hónapokon keresztül, akár több mint 30 választ váltó vita
után tudott csak egységes álláspontra jutni
·
az
uralkodó ún. leirattal kommunikált az országgyűléssel, akik, miután az alsó- és
felsőtábla egyetértett a válasszal feliratot küldtek az uralkodónak
-
Hol
volt erős a reformellenzék?
o
a
megyegyűléseken nagy küzdelem zajlott az ellenzékiek és a reformokat nem
támogatók között
o
korszakunkban
mindez vegyesen alakult, de általában a reformellenzék tudott több követet
küldeni
o
a
vármegyei választások sokszor nagyon durvák voltak
§ több verekedés,
gyilkosság is történt
§ e mellett a bécsi
kormányzat igyekezett lefizetni és leitatni a kisnemeseket, hogy ne ellenzéki
képviselőkre szavazzanak
§ tehát az
alsótáblán
o
Mi
volt a helyzet a felsőtáblával?
§ a többség
konzervatív nézeteket vallott, támogatta a Habsburg-kormányzatot
§ pár kivételünk
van: a már említett Széchenyi vagy Wesselényi, később Batthyány Lajos
§ az ő szavuk, mint
főnemesek azonban sokat számított
-
az
országgyűlési ifjak
o
az
országgyűlésen az 1830-as években a karzaton egyre több néző és érdeklődő tűnt
fel
§ ma is van
lehetőség bemenni az országgyűlés ülését megnézni
o
ők
főleg fiatal joghallgatók voltak, polgári és nemesi származású értelmiségiek
o
a
reformellenzéket támogatták
o
az
országgyűlés karzatáról bekiabálásokkal próbálták kifejezni véleményüket, de
esténként Pozsonyban macskazenét tartottak a konzervatív képviselők házánál
vagy díjakat adtak át a reformellenzék képviselőinek
o
őket
hívjuk országgyűlési ifjúságnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése