Tűzhasználat
-
amire
az ősember a tüzet használhatta
o
meleget
ad
o
megsüti
az ételt
o
a
vadállatok ellen védelmet biztosít
o
fényt
ad
o
közösségteremtő
ereje van
-
Hogyan
tudott az ősember tüzet gyújtani?
o
kezdetben
valószínűleg a természetben találkozhatott a tűzzel és így ismerhette ki
jellemzőit
o
Hogyan
találkozhatott a természetben tűzzel?
§ villámcsapás után
§ vulkánkitörésnél
§ nagy szárazság idején kialakulhatnak
könnyen erdőtüzek
-
később
maga is megtanult tüzet csiholni
A beszéd kialakulása
-
semmilyen régészeti leletünk nem lehet a nyelvvel
kapcsolatban, a beszéd nem tud megkövülni, hogy aztán kutatók évezredekkel
később kiássák
o ezáltal
a beszéd megjelenése kapcsán sok a bizonytalanság
-
Milyen változás történt és hol történt ez a változás,
hogy az ember képes a beszédre?
o a
torok, a száj, a fül: a tudósok szerint a neandervölgyiekben már megjelennek
azok a változások ezekben a szervekben, ami a mai emberre jellemző
-
De mi a helyzet a siket emberekkel? Ők nem tudnak
beszélni, de mégis komoly, összetett kommunikációra vagyunk képesek velük,
vagyis nem is a beszéd, hanem a kommunikáció a fontos a számunkra.
o ez
azt jelzi, hogy nem csak a szájra vagy a torokra van szükségünk, ahhoz, hogy
úgy beszéljünk, ahogy tudunk, hanem az agyunkra is
§
így azt mondhatjuk, hogy a kommunikáció
szempontjából nem a torok, hanem az agy a legfontosabb szerv
o Vajon
a majmok, akik nem tudnak beszélni, tudnának-e úgy kommunikálni, mint az ember?
§ egy
Washoe nevű csimpánz volt az alanya
Allan Gardner pszichológus kísérletének, amiben arra kereste a választ, hogy
meg tudja-e egy csimpánz tanulni az amerikai jelnyelvet, amit a siketek
használnak
§ Washoe
5 évesen kezdteb tanulni a jeleket és hihetetlen fejlődést produkált: élete
végén 300 jelet ismert
§ viszont
Washoe mégsem tudott mindent: ugyanis nem tudott egyszerre több jellel
kommunikálni, legfeljess 2-3 jelet tudott összeilleszteni
·
tehát lehet, hogy ismerte a bol, az alma, a
menni, a venni, a tegnap szavakat, de nem tudta kifejezni azt a mondatot, hogy
„Tegnap elmentem a boltba almát venni.”
·
ezt már egy 2-3 éves gyerek meg tudja csimnálni
§ a
kísérlet végső eredménye tehát az lett, hogy hiába tudnak sok jelet megtanulni
a legokosabb csimpánzok, az agyuk nem olyan fejlett, mint az emberé, mert az
összetett kommunikációra nem alkalmasak, vagyis mondatokat, nyelvtani elemeket
már nem tudnak használni
·
számunkra az a fontos, hogy ezek szerint az
emberi agy az evolúció során valamikor megváltozott és kifejlődött az
összetettebb kommunikációra való képesség
-
Próbáljuk akkor megvizsgálni az emberelődök agyát!
o ez
nagyon nehéz, ugyanis maradtak fenn koponyadarabok, de az agyak mind
lebomlottak, a koponyából pedig az agy szerkezetére nem nagyon lehet
következtetni
o de
a tudomány végül mégis talált egy választ, ez pedig az ER 1470-es számú
csontvázlelet
§
ez egy 1,9 millió éves „ügyes ember” csontváz,
ami jelenleg a legrégebbi „ügyes ember” leletünk
§
Ralph Hollyway vizsgálta meg a 750 cm3-es
koponyát és egy érdekes felfedezésre jutott
§
a koponya bal oldala nagyobb, erősebb volt, mint
a majmok koponyájának ez a része
·
ez a mai ember agyának az a része, ami felelős a
kommunikációért és a beszédért (Broca’s area)
·
az, hogy ki tudjuk mondani a mondatokat, egymás
után illessztjük a szavakat csak ezzel működik
·
akinek ez a része az agyában sérül, az nem tud
rendesen beszélni, ezt a betegséget afáziának hívjuk
·
tehát az „ügyes ember” már nagy valószínűséggel
képes lehetett az olyan összetett kommunikációra, mint a ma élő ember
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése